az

參見：Appendix:"az"的變體

英語

字源1

副詞

az (不可比)

1. as的視覺方言拼法。
   • 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:

     The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.

字源2

來自教會斯拉夫語 азъ (azŭ)。

名詞

az (不可數)

1. 西里爾字母及格拉哥里字母 a 的名稱。

翻譯

西里爾字母及格拉哥里字母名稱

• 白俄羅斯語：аз m (az)
• 保加利亞語：аз (bg) (az)
• 古教會斯拉夫語:

  西里爾字母：азъ m (azŭ)

  格拉哥里字母：ⰰⰸⱏ m (azŭ)

• 俄語：аз (ru) m (az)
• 烏克蘭語：аз (uk) m (az)

延伸閱讀

• Early Cyrillic alphabet在英語維基百科上的資料。維基百科 ^en

回文構詞

• 'za, ZA, za

亞塞拜然語

其他字母

西里尔字母		аз
波斯-阿拉伯字母		آز

字源1

與古突厥語 [具體何詞?] (/⁠az⁠/, “少，一點”)同源。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ɑz]

• 音頻 (巴庫)

  noicon

  （文檔）

形容詞

az

1. 少的

副詞

az

1. 一點點，少量

衍生詞

• biraz
• az qala (“幾乎”)

字源2

可能源自ay qız。

感嘆詞

az

1. 對年輕女性的非正式招呼語。

   Az, nə qayırırsan?! ― 嘿，你在幹什麼？！

參見

• ədə!

布列塔尼語

代名詞

az

1. 你（賓格）

克里米亞韃靼語

字源

與古突厥語 [具體何詞?] (/⁠az⁠/, “少，一點”)同源。

形容詞

az

1. 少的

同義字

• teran，azğana

加告茲語

字源

來自原始突厥語 *āŕ (“少，一點”)。對照土耳其語 az。

形容詞

az

1. 少的

匈牙利語

字源

代詞和限定詞義可能派生自早期的a + 代詞後綴-z，前一元素來自原始烏拉爾語 *o或*u (“那，另一個”)。與莫克沙語 омба (omba, “其他”)、омбоце (omboće, “第二”)、東馬里語 умбал (umbal, “遠的”) 烏得穆爾特語 отын (otyn, “那裡”)、茲梁科米語 [script needed] (ata, “這裡”)、[script needed] (asi̮, “看這裡”)同源。

定冠詞義通過多種轉換，原作az，後來在輔音字母前縮略為a’，20世紀早期，a的拼寫或接受。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈɒz]

• 音頻

  （文檔）

• 韻部：-ɒz

冠詞

az

1. 定冠詞（用於以元音開頭的詞彙） （自13–14世紀）

   az iskola ― the school（英語的學校）

衍生詞

• a (用於以輔音開頭的詞彙)

代名詞

匈牙利語相關連詞一覽（參見匈牙利語指示副詞）
疑問				相同	全部/所有	無，不	關係	一些	任何	其他
		这	那	ugyan	mind(en)-	se(m/n)-	a- + 疑问	vala	akár bár	más
誰	ki	ő		u	mindenki	senki	aki	v	a b	m
什麼	mi	ez	az	u u	minden	semmi	ami/amely	v	a b	m
哪個	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	v	a b	m
怎樣，如何	hogy(an) miként	így	úgy	u u	mindenhogy mindenhogyan	sehogy(an) semmiképpen	ahogy/mint ahogyan	v v	a b a b	m/m m/m
什麼樣 哪種	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	u u	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	v v	a b a b	m m/m
哪裡	hol	itt	ott	u u	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	v	a b	m m
從哪裡	honnan	innen	onnan	u u	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	v	a b	m
到哪裡	hova hová	ide	oda	u u	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	v v	a b a b	m m
從什麼方式	merről	erről	arról	u u	mindenfelől	semerről	amerről	v	a b	m
什麼方式	merre	erre	arra	u u	mindenfelé	semerre	amerre	v	a b	m
為什麼	miért	ezért	azért	u u	mindenért	semmiért	amiért	v	a b	m
多少	hány	ennyi	annyi	u u	mind az összes	sehány	ahány	v	a b	–
多少錢	mennyi					semennyi	amennyi	v	a b
什麼程度	mennyire	ennyire	annyira	u u	(teljesen)	semennyire	amennyire	v	a b	–
什麼大小	mekkora	ekkora	akkora	u u	(az egész)	semekkora	amekkora	v	a b	–
什麼時間	mikor	ekkor	akkor	u u	mindig	soha/sose(m) sohase(m)	amikor	v	a b	m
多久 多遠	meddig	eddig	addig	u u	(végig)*	semeddig	ameddig	v	a b	–
*: Mindeddig/-addig意為“直到這/那時”（= egészen eddig/addig）。 csak後接表達“無論……”的關係代詞，如aki csak (“無論誰”)； is接在表示“任何”的代詞後，強調“無論”：akármit is (“無論什麼”)。

az

1. 那 （自12世紀晚期）

   同類詞： ez、emez、amaz

   Az ott egy ház. ― 那邊就是一棟房屋。

   Az tetszik nekem a legjobban. ― 那就是我最喜歡的。

語尾變化

az 的詞形變化
	單數	複數
主格	az	azok
賓格	azt	azokat
與格	annak	azoknak
工具格	azzal	azokkal
因果格	azért	azokért
變格	azzá	azokká
終格	addig	azokig
樣格-正式	akként	azokként
樣格-情態	—	—
內格	abban	azokban
頂格	azon	azokon
接格	annál	azoknál
入格	abba	azokba
上下格	arra	azokra
向格	ahhoz	azokhoz
出格	abból	azokból
上格	arról	azokról
奪格	attól	azoktól
非定語 所有格 - 單數	azé	azoké
非定語 所有格 - 複數	azéi	azokéi

衍生詞

• abbéli
• afféle
• ahogy
• ahogyan
• ahol
• ahonnan
• aki
• ameddig
• amekkora
• amellett
• amely
• amelyik
• amerre
• ami
• amiatt
• amilyen
• amióta
• anélkül
• azalatt
• azáltal
• azelőtt
• azé
• aznap
• azóta
• aztán
• azután
• mindaz
• ugyanaz

來自代命副詞的後綴格式（參見：後置詞）
格	後綴	誰？	什麼？	這個	那個	他/她 （它）*
							v. pr.	c.
nom.	–	ki	mi	ez	az	ő* / Ø az / Ø	–	–
acc.	-t / -ot / -at / -et / -öt	kit	mit	ezt	azt	őt* / Ø azt / Ø	–	c1 c2
dat.	-nak / -nek	kinek	minek	ennek	annak	neki	neki-	c
ins.	-val / -vel	kivel	mivel	ezzel/ evvel	azzal/ avval	vele	(vele-)	c
c-f.	-ért	kiért	miért	ezért	azért	érte	–	c
tra.	-vá / -vé	kivé	mivé	ezzé	azzá	–	–	c
ter.	-ig	–	meddig	eddig	addig	–	–	c
e-f.	-ként	(kiként)	(miként)	ekként	akként	–	–	c
e-m.	-ul / -ül	–	–	–	–	–	–	c
ine.	-ban / -ben	kiben	miben	ebben	abban	benne	–	c
sup.	-n/-on/-en/-ön	kin	min	ezen	azon	rajta	(rajta-)	c
ade.	-nál / -nél	kinél	minél	ennél	annál	nála	–	c
ill.	-ba / -be	kibe	mibe	ebbe	abba	bele	bele-	c
sub.	-ra / -re	kire	mire	erre	arra	rá	rá-	c
all.	-hoz/-hez/-höz	kihez	mihez	ehhez	ahhoz	hozzá	hozzá-	c
el.	-ból / -ből	kiből	miből	ebből	abból	belőle	–	c
del.	-ról / -ről	kiről	miről	erről	arról	róla	–	c
abl.	-tól / -től	kitől	mitől	ettől	attól	tőle	–	c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. 全部 »

限定詞

az

1. (用於帶定冠詞的名詞短語前，跟隨名詞短語變格) 那個，（複數）那些

   同類詞： ez、emez、amaz

   Az a ház nagyon szép. ― 那間房子很漂亮。

   Azzal a dobozzal nem tudok mit kezdeni. ― 我對那個箱子無能為力。

   Azokban a házakban venezuelaiak laknak. ― 委內瑞拉人就住在這樣的房子裡。

2. (罕，古，僅用於以元音開頭的部分固定短語，不接冠詞) 那

   近義詞： (用於輔音開頭的詞；此義十分罕用) a

   同類詞： e、ez、eme、emez、ama、amaz、ezen、azon

   az ügyben (等同於 abban az ügyben，但有增強語氣的 az) ― 在那件事情上

   az évben (法庭以 abban az évben，但有增強語氣的 az) ― 在那年

   az az évi díjak (有增強語氣的第二個 az) ― 那年的費用

使用註解

因為az（第1義）與定冠詞連用，van (“是”)在“什麼/誰”語句中省略，就出現了一些混淆。比如“Az a ház”的意思可以是短語“那間房子”，也可以是完整句子“這就是那間房子”。同樣的混淆也出現於ez。

語尾變化

az 的詞形變化
	單數	複數
主格	az	azok
賓格	azt	azokat
與格	annak	azoknak
工具格	azzal	azokkal
因果格	azért	azokért
變格	azzá	azokká
終格	addig	azokig
樣格-正式	akként	azokként
樣格-情態	—	—
內格	abban	azokban
頂格	azon	azokon
接格	annál	azoknál
入格	abba	azokba
上下格	arra	azokra
向格	ahhoz	azokhoz
出格	abból	azokból
上格	arról	azokról
奪格	attól	azoktól
非定語 所有格 - 單數	azé	azoké
非定語 所有格 - 複數	azéi	azokéi

延伸閱讀

• az in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
• (代詞、限定詞)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (定冠詞，“a”的另寫法)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (定冠詞)： (3)： a in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

拉脫維亞語

介詞

az (接屬格)

1. (方言) 在……的後面；aiz的另一種寫法

馬普切語

名詞

az (Raguileo拼寫)

1. 面容；臉；邊
2. 形式；顏色；方面
3. 性格；習慣
4. 親屬關係

來源

• Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small Mapudungun-Spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.

葡萄牙語

名詞

az m (複數 azes)

1. ás的已棄用拼寫

蘇美語

羅馬化

az

1. 𒊍 (az)的羅馬化

塔雷什語

代名詞

az (作格 mı)

1. 我

土耳其語

發音

• 國際音標^(幫助)：[ɑz]

字源1

來自鄂圖曼土耳其語 آز (az, “少”)，來自原始突厥語 *āŕ (“少，一點”)。與古突厥語 𐰀𐰕 (az /⁠āz⁠/, “少，一點”)，喀喇汗語 اازْ (āz, “少的，欠缺的”)同源。

限定詞

az (比較級 daha az, 最高級 en az)

1. 少的，小的

變格

az的表語形

現在時
	肯定, 陳述	肯定, 疑問	否定, 陳述	否定, 疑問
ben (第一人稱單數)	azım	az mıyım?	az değilim	az değil miyim?
sen (第二人稱單數)	azsın	az mısın?	az değilsin	az değil misin?
o (第三人稱單數)	az / azdır	az mı?	az değil	az değil mi?
biz (第一人稱複數)	azız	az mıyız?	az değiliz	az değil miyiz?
siz (第二人稱複數)	azsınız	az mısınız?	az değilsiniz	az değil misiniz?
onlar (第三人稱複數)	az(lar)	az(lar) mı?	az değil(ler)	az değiller mi?
過去式
	肯定, 陳述	肯定, 疑問	否定, 陳述	否定, 疑問
ben (第一人稱單數)	azdım	az mıydım?	az değildim	az değil miydim?
sen (第二人稱單數)	azdın	az mıydın?	az değildin	az değil miydin?
o (第三人稱單數)	azdı	az mıydı?	az değildi	az değil miydi?
biz (第一人稱複數)	azdık	az mıydık?	az değildik	az değil miydik?
siz (第二人稱複數)	azdınız	az mıydınız?	az değildiniz	az değil miydiniz?
onlar (第三人稱複數)	azdılar	az mıydılar?	az değildi(ler) / değillerdi	az değil miydiler?
間接過去式
	肯定, 陳述	肯定, 疑問	否定, 陳述	否定, 疑問
ben (第一人稱單數)	azmışım	az mıymışım?	az değilmişim	az değil miymişim?
sen (第二人稱單數)	azmışsın	az mıymışsın?	az değilmişsin	az değil miymişsin?
o (第三人稱單數)	azmış	az mıymış?	az değilmiş	az değil miymiş?
biz (第一人稱複數)	azmışız	az mıymışız?	az değilmişiz	az değil miymişiz?
siz (第二人稱複數)	azmışsınız	az mıymışsınız?	az değilmişsiniz	az değil miymişsiniz?
onlar (第三人稱複數)	azmışlar	az mıymışlar?	az değilmiş(ler) / değillermiş	az değil miymişler?

派生詞

• azlık
• azıcık
• azar azar
• azalmak
• biraz

副詞

az

1. 一點，少許

反義字

• çok

字源2

動詞

az

1. azmak 的第二人稱單數命令式