az

参见：Appendix:"az"的變體

英语

字源1

副词

az (无比较级)

1. as的视觉方言拼法。
   • 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:

     The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.

字源2

来自古教会斯拉夫语 азъ (azŭ)。

名词

az (不可数)

1. 西里尔字母及格拉哥里字母 a 的名称。

翻译

西里尔字母及格拉哥里字母名称

• 白俄罗斯语：аз m (az)
• 保加利亚语：аз (bg) (az)
• 古教会斯拉夫语:

  西里尔字母：азъ m (azŭ)

  格拉哥里字母：ⰰⰸⱏ m (azŭ)

• 俄语：аз (ru) m (az)
• 乌克兰语：аз (uk) m (az)

延伸阅读

• Early Cyrillic alphabet在英语维基百科上的资料。维基百科 ^en

回文构词

• 'za, ZA, za

亚塞拜然语

其他字母

西里尔字母		аз
波斯-阿拉伯字母		آز

字源1

与古突厥语 [具体何词?] (/⁠az⁠/，“少，一点”)同源。

发音

• 国际音标^(帮助): [ɑz]

• 音频 ：

  noicon

  (档案)

形容词

az

1. 少的

副词

az

1. 一点点，少量

衍生词

• biraz
• az qala (“几乎”)

字源2

可能源自ay qız。

感叹词

az

1. 对年轻女性的非正式招呼语。

   Az, nə qayırırsan?! ― 嘿，你在干什么？！

参见

• ədə!

布列塔尼语

代名词

az

1. 你（宾格）

克里米亚鞑靼语

字源

与古突厥语 [具体何词?] (/⁠az⁠/，“少，一点”)同源。

形容词

az

1. 少的

同义字

• teran，azğana

加告兹语

字源

来自原始突厥语 *āŕ (“少，一点”)。对照土耳其语 az。

形容词

az

1. 少的

匈牙利语

字源

代词和限定词义可能派生自早期的a + 代词后缀-z，前一元素来自原始乌拉尔语 *o或*u (“那，另一个”)。与莫克沙语 омба (omba，“其他”)、омбоце (omboće，“第二”)、东马里语 умбал (umbal，“远的”) 乌得穆尔特语 отын (otyn，“那里”)、兹梁科米语 [需要文字] (ata，“这里”)、[需要文字] (asi̮，“看这里”)同源。

定冠词义通过多种转换，原作az，后来在辅音字母前缩略为a’，20世纪早期，a的拼写或接受。

发音

• 国际音标^(帮助): [ˈɒz]

• 音频：

  (档案)

• 韵部：-ɒz

冠词

az

1. 定冠词（用于以元音开头的词汇） （自13–14世纪）

   az iskola ― the school（英语的学校）

衍生词

• a (用于以辅音开头的词汇)

代名词

匈牙利语相关连词一览（参见匈牙利语指示副词）
疑问				相同	全部/所有	无，不	关系	一些	任何	其他
		这	那	ugyan	mind(en)-	se(m/n)-	a- + 疑问	vala	akár bár	más
谁	ki	ő		u	mindenki	senki	aki	v	a b	m
什么	mi	ez	az	u u	minden	semmi	ami/amely	v	a b	m
哪个	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	v	a b	m
怎样，如何	hogy(an) miként	így	úgy	u u	mindenhogy mindenhogyan	sehogy(an) semmiképpen	ahogy/mint ahogyan	v v	a b a b	m/m m/m
什么样 哪种	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	u u	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	v v	a b a b	m m/m
哪里	hol	itt	ott	u u	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	v	a b	m m
从哪里	honnan	innen	onnan	u u	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	v	a b	m
到哪里	hova hová	ide	oda	u u	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	v v	a b a b	m m
从什么方式	merről	erről	arról	u u	mindenfelől	semerről	amerről	v	a b	m
什么方式	merre	erre	arra	u u	mindenfelé	semerre	amerre	v	a b	m
为什么	miért	ezért	azért	u u	mindenért	semmiért	amiért	v	a b	m
多少	hány	ennyi	annyi	u u	mind az összes	sehány	ahány	v	a b	–
多少钱	mennyi					semennyi	amennyi	v	a b
什么程度	mennyire	ennyire	annyira	u u	(teljesen)	semennyire	amennyire	v	a b	–
什么大小	mekkora	ekkora	akkora	u u	(az egész)	semekkora	amekkora	v	a b	–
什么时间	mikor	ekkor	akkor	u u	mindig	soha/sose(m) sohase(m)	amikor	v	a b	m
多久 多远	meddig	eddig	addig	u u	(végig)*	semeddig	ameddig	v	a b	–
*: Mindeddig/-addig意为“直到这/那时”（= egészen eddig/addig）。 csak后接表达“无论……”的关系代词，如aki csak (“无论谁”)； is接在表示“任何”的代词后，强调“无论”：akármit is (“无论什么”)。

az

1. 那 （自12世纪晚期）

   同类词：ez、emez、amaz

   Az ott egy ház. ― 那边就是一栋房屋。

   Az tetszik nekem a legjobban. ― 那就是我最喜欢的。

语尾变化

az 的屈折

	单数	复数
主格	az	azok
宾格	azt	azokat
与格	annak	azoknak
工具格	azzal	azokkal
因果格	azért	azokért
转移格	azzá	azokká
到格	addig	azokig
形式样格	akként	azokként
情态样格	—	—
内格	abban	azokban
顶格	azon	azokon
接格	annál	azoknál
入格	abba	azokba
上下格	arra	azokra
向格	ahhoz	azokhoz
出格	abból	azokból
上格	arról	azokról
夺格	attól	azoktól
非定语 所有格 – 单数	azé	azoké
非定语 所有格 – 复数	azéi	azokéi

衍生词

• abbéli
• afféle
• ahogy
• ahogyan
• ahol
• ahonnan
• aki
• ameddig
• amekkora
• amellett
• amely
• amelyik
• amerre
• ami
• amiatt
• amilyen
• amióta
• anélkül
• azalatt
• azáltal
• azelőtt
• azé
• aznap
• azóta
• aztán
• azután
• mindaz
• ugyanaz

来自代命副词的后缀格式（参见：后置词）
格	后缀	谁？	什么？	这个	那个	他/她 （它）*
							v. pr.	c.
nom.	–	ki	mi	ez	az	ő* / Ø az / Ø	–	–
acc.	-t / -ot / -at / -et / -öt	kit	mit	ezt	azt	őt* / Ø azt / Ø	–	c1 c2
dat.	-nak / -nek	kinek	minek	ennek	annak	neki	neki-	c
ins.	-val / -vel	kivel	mivel	ezzel/ evvel	azzal/ avval	vele	(vele-)	c
c-f.	-ért	kiért	miért	ezért	azért	érte	–	c
tra.	-vá / -vé	kivé	mivé	ezzé	azzá	–	–	c
ter.	-ig	–	meddig	eddig	addig	–	–	c
e-f.	-ként	(kiként)	(miként)	ekként	akként	–	–	c
e-m.	-ul / -ül	–	–	–	–	–	–	c
ine.	-ban / -ben	kiben	miben	ebben	abban	benne	–	c
sup.	-n/-on/-en/-ön	kin	min	ezen	azon	rajta	(rajta-)	c
ade.	-nál / -nél	kinél	minél	ennél	annál	nála	–	c
ill.	-ba / -be	kibe	mibe	ebbe	abba	bele	bele-	c
sub.	-ra / -re	kire	mire	erre	arra	rá	rá-	c
all.	-hoz/-hez/-höz	kihez	mihez	ehhez	ahhoz	hozzá	hozzá-	c
el.	-ból / -ből	kiből	miből	ebből	abból	belőle	–	c
del.	-ról / -ről	kiről	miről	erről	arról	róla	–	c
abl.	-tól / -től	kitől	mitől	ettől	attól	tőle	–	c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. 全部 »

限定词

az

1. (用于带定冠词的名词短语前，跟随名词短语变格) 那个，（复数）那些

   同类词：ez、emez、amaz

   Az a ház nagyon szép. ― 那间房子很漂亮。

   Azzal a dobozzal nem tudok mit kezdeni. ― 我对那个箱子无能为力。

   Azokban a házakban venezuelaiak laknak. ― 委内瑞拉人就住在这样的房子里。

2. (罕，古，仅用于以元音开头的部分固定短语，不接冠词) 那

   近义词：(用于辅音开头的词；此义十分罕用) a

   同类词：e、ez、eme、emez、ama、amaz、ezen、azon

   az ügyben (等同于 abban az ügyben，但有增强语气的 az) ― 在那件事情上

   az évben (法庭以 abban az évben，但有增强语气的 az) ― 在那年

   az az évi díjak (有增强语气的第二个 az) ― 那年的费用

使用注解

因为az（第1义）与定冠词连用，van (“是”)在“什么/谁”语句中省略，就出现了一些混淆。比如“Az a ház”的意思可以是短语“那间房子”，也可以是完整句子“这就是那间房子”。同样的混淆也出现于ez。

语尾变化

az 的屈折

	单数	复数
主格	az	azok
宾格	azt	azokat
与格	annak	azoknak
工具格	azzal	azokkal
因果格	azért	azokért
转移格	azzá	azokká
到格	addig	azokig
形式样格	akként	azokként
情态样格	—	—
内格	abban	azokban
顶格	azon	azokon
接格	annál	azoknál
入格	abba	azokba
上下格	arra	azokra
向格	ahhoz	azokhoz
出格	abból	azokból
上格	arról	azokról
夺格	attól	azoktól
非定语 所有格 – 单数	azé	azoké
非定语 所有格 – 复数	azéi	azokéi

延伸阅读

• az in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
• (代词、限定词)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (定冠词，“a”的另写法)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (定冠词)： (3)： a in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

拉脱维亚语

介词

az (接属格)

1. (方言) 在……的后面；aiz的另一种写法

马普切语

名词

az (Raguileo拼写)

1. 面容；脸；边
2. 形式；颜色；方面
3. 性格；习惯
4. 亲属关系

来源

• Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small Mapudungun-Spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.

葡萄牙语

名词

az m (复数 azes)

1. ás的已弃用拼写

苏美语

罗马化

az

1. 𒊍 (az)的罗马化

塔雷什语

代名词

az (作格 mı)

1. 我

土耳其语

发音

• 国际音标^(帮助): [ɑz]

字源1

来自鄂图曼土耳其语 آز (az，“少”)，来自原始突厥语 *āŕ (“少，一点”)。与古突厥语 𐰀𐰕 (az /⁠āz⁠/，“少，一点”)，喀喇汗语 اازْ (āz，“少的，欠缺的”)同源。

限定词

az (比较级 daha az，最高级 en az)

1. 少的，小的

变格

az的表语形

现在时
	肯定, 陈述	肯定, 疑问	否定, 陈述	否定, 疑问
ben (第一人称单数)	azım	az mıyım?	az değilim	az değil miyim?
sen (第二人称单数)	azsın	az mısın?	az değilsin	az değil misin?
o (第三人称单数)	az / azdır	az mı?	az değil	az değil mi?
biz (第一人称复数)	azız	az mıyız?	az değiliz	az değil miyiz?
siz (第二人称复数)	azsınız	az mısınız?	az değilsiniz	az değil misiniz?
onlar (第三人称复数)	az(lar)	az(lar) mı?	az değil(ler)	az değiller mi?
过去式
	肯定, 陈述	肯定, 疑问	否定, 陈述	否定, 疑问
ben (第一人称单数)	azdım	az mıydım?	az değildim	az değil miydim?
sen (第二人称单数)	azdın	az mıydın?	az değildin	az değil miydin?
o (第三人称单数)	azdı	az mıydı?	az değildi	az değil miydi?
biz (第一人称复数)	azdık	az mıydık?	az değildik	az değil miydik?
siz (第二人称复数)	azdınız	az mıydınız?	az değildiniz	az değil miydiniz?
onlar (第三人称复数)	azdılar	az mıydılar?	az değildi(ler) / değillerdi	az değil miydiler?
间接过去式
	肯定, 陈述	肯定, 疑问	否定, 陈述	否定, 疑问
ben (第一人称单数)	azmışım	az mıymışım?	az değilmişim	az değil miymişim?
sen (第二人称单数)	azmışsın	az mıymışsın?	az değilmişsin	az değil miymişsin?
o (第三人称单数)	azmış	az mıymış?	az değilmiş	az değil miymiş?
biz (第一人称复数)	azmışız	az mıymışız?	az değilmişiz	az değil miymişiz?
siz (第二人称复数)	azmışsınız	az mıymışsınız?	az değilmişsiniz	az değil miymişsiniz?
onlar (第三人称复数)	azmışlar	az mıymışlar?	az değilmiş(ler) / değillermiş	az değil miymişler?

派生词

• azlık
• azıcık
• azar azar
• azalmak
• biraz

副词

az

1. 一点，少许

反义字

• çok

字源2

动词

az

1. azmak 的第二人称单数命令式