跳转到内容

minden

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:Minden

荷蘭語[编辑]

發音[编辑]

  • 音頻(檔案)

動詞[编辑]

minden

  1. minnen複數過去式直陳式虛擬式

匈牙利語[编辑]

發音[编辑]

詞源1[编辑]

最早見於13世紀。mind () +‎ -en (表示行為的副詞或代詞後綴)[1]

限定詞[编辑]

minden

  1. (與名詞單數連用)
    近義詞: mindegyikminden egyes
使用注意[编辑]

一般與名詞單數連用,但部分較古用法中,可能後接複數,如:minden oroszok cárja(“全俄羅斯人的皇帝”)、minden világok legjobbika(“世界上最好的”)。參見összes (全部)

派生詞[编辑]

代詞[编辑]

minden

  1. 全部,所有東西
    Megvettél mindent, amit akartál?你把你想要的東西買了嗎?
  2. (接在sok, több, mi, annyi) 事情
    近義詞: dolog
    Sok mindent tudnék mesélni.我可以告訴你很多事。
變格[编辑]
  • 複數形是古舊形式。
變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 minden mindenek
賓格 mindent mindeneket
與格 mindennek mindeneknek
工具格 mindennel mindenekkel
因果格 mindenért mindenekért
轉移格 mindenné mindenekké
到格 mindenig mindenekig
樣格-形式 mindenként mindenekként
樣格-情態
內格 mindenben mindenekben
頂格 mindenen mindeneken
接格 mindennél mindeneknél
入格 mindenbe mindenekbe
上下格 mindenre mindenekre
向格 mindenhez mindenekhez
出格 mindenből mindenekből
上格 mindenről mindenekről
奪格 mindentől mindenektől
派生詞[编辑]
(不推薦使用|lang=參數)
短語

詞源2[编辑]

mind (全部) +‎ -en

代詞[编辑]

minden

  1. mind 的superessive單數
    Sok jó viccet mondott, szinte minden nevettünk.他/她給我們講了很多好笑的笑話,我們基本上都對著每一個笑話笑了。

詞源3[编辑]

mind (全部) +‎ -en (副詞後綴)

副詞[编辑]

minden (無比較級)

  1. 〉 同mindnyájan / mindannyian

參考資料[编辑]

  1. minden in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀[编辑]

  • minden in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.