az

維基詞典,自由的多語言詞典
跳到导航 跳到搜索

英語[编辑]

字源1[编辑]

副詞[编辑]

az(無比較級

  1. as視覺方言拼法
    • 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:
      The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.

字源2[编辑]

來自教會斯拉夫語 азъ (azŭ)

名詞[编辑]

az不可數

  1. 西里爾字母及格拉哥里字母 a 的名稱。
翻譯[编辑]
西里爾字母及格拉哥里字母名稱
  • 白俄羅斯語:аз m (az)
  • 保加利亞語:аз (bg) (az)
  • 古教會斯拉夫語:
    西里爾字母:азъ m (azŭ)
    格拉哥里字母:ⰰⰸⱏ m (azŭ)

延伸閱讀[编辑]

回文構詞[编辑]


亞塞拜然語[编辑]

其他字母
西里尔字母 аз
拉丁字母 az
波斯-阿拉伯字母 آز

字源1[编辑]

古突厥語 [Term?] (/az/, 少,一點)同源。

發音[编辑]

  • IPA(幫助)[ɑz]
  • noicon文檔

形容詞[编辑]

az

副詞[编辑]

az

  1. 一點點少量
衍生詞[编辑]

字源2[编辑]

可能源自ay qız

感嘆詞[编辑]

az

  1. 對年輕女性的非正式招呼語。
    Az, nə qayırırsan?!,你在幹什麼?!

參見[编辑]


布列塔尼語[编辑]

代名詞[编辑]

az

  1. (賓格)

克里米亞韃靼語[编辑]

字源[编辑]

古突厥語 [Term?] (/az/, 少,一點)同源。

形容詞[编辑]

az

同義字[编辑]


加告茲語[编辑]

字源[编辑]

來自原始突厥語 *āŕ (少,一點)。對照土耳其語 az

形容詞[编辑]

az


匈牙利語[编辑]

字源[编辑]

代詞和限定詞義可能派生自早期的a[1] + 代詞後綴-z[2]前一元素來自原始烏拉爾語 *o*u (那,另一個)[3]莫克沙語 омба (omba, 其他)омбоце (omboce, 第二)草原馬里語 умбал (umbal, 遠的)[4][5] 烏得穆爾特語 отын (otyn, 那裡)[6][7]茲梁科米語 [script needed] (ata, 這裡)[script needed] (asi̮, 看這裡)同源。[3]

定冠詞義通過多種轉換,[2][1]原作az,後來在輔音字母前縮略為a’,20世紀早期,a的拼寫或接受。

發音[编辑]

冠詞[编辑]

az

  1. 定冠詞用於以元音開頭的詞彙 [自13–14世紀]
    az iskolathe school(英語的學校)

衍生詞[编辑]

  • a (用於以輔音開頭的詞彙)

代名詞[编辑]

匈牙利語相關連詞一覽(參見匈牙利語指示副詞
疑問 相同 全部/所有 無,不 關係 一些 任何 其他
ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + 疑问 vala  akár
bár
más
ki ő u mindenki senki aki v a b m
什麼 mi ez az u u minden semmi ami/amely v a b m
哪個 melyik mindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyik v a b m
怎樣,如何 hogy(an)
miként
így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
ahogy/mint
ahogyan
v
v
a b
a b
m/m
m/m
什麼樣
哪種
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u u mindenféle semmilyen
semmiféle
amilyen v
v
a b
a b
m
m/m
哪裡 hol itt ott u u mindenhol
mindenütt
sehol ahol v a b m
m
從哪裡 honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
到哪裡 hova
hová
ide oda u u mindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
從什麼方式 merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
什麼方式 merre erre arra u u mindenfelé semerre amerre v a b m
為什麼 miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
多少 hány ennyi annyi u u mind
az összes
sehány ahány v a b
多少錢 mennyi semennyi amennyi v a b
什麼程度 mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b
什麼大小 mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b
什麼時間 mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)
amikor v a b m
多久
多遠
meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b
*: Mindeddig/-addig意為“直到這/那時”(= egészen eddig/addig)。
csak後接表達“無論……”的關係代詞,如aki csak (無論誰)
is接在表示“任何”的代詞後,強調“無論”:akármit is (無論什麼)

az

  1. [自12世紀晚期]
    同類詞: ezemezamaz
    Az ott egy ház.那邊就是一棟房屋。
    Az tetszik nekem a legjobban.就是我最喜歡的。

語尾變化[编辑]

az 的詞形變化
單數 複數
主格 az azok
賓格 azt azokat
與格 annak azoknak
工具格 azzal azokkal
因果格 azért azokért
變格 azzá azokká
終格 addig azokig
樣格-正式 akként azokként
樣格-情態
內格 abban azokban
頂格 azon azokon
接格 annál azoknál
入格 abba azokba
上下格 arra azokra
向格 ahhoz azokhoz
出格 abból azokból
上格 arról azokról
奪格 attól azoktól
非定語
所有格 - 單數
azé azoké
非定語
所有格 - 複數
azéi azokéi

衍生詞[编辑]

來自代命副詞的後綴格式(參見:後置詞
後綴 誰? 什麼? 這個 那個 他/她
(它)*
v. pr. c.
nom. ki mi ez az ő* / Ø
az / Ø
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt
kit mit ezt azt őt* / Ø
azt / Ø
c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel
azzal/
avval
vele (vele-) c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá c
ter. -ig meddig eddig addig c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként c
e-m. -ul / -ül c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. 全部 »

限定詞[编辑]

az

  1. (用於帶定冠詞的名詞短語前, 跟隨名詞短語變格) 個,(複數)那些
    同類詞: ezemezamaz
    Az a ház nagyon szép.那間房子很漂亮。
    Azzal a dobozzal nem tudok mit kezdeni.我對那個箱子無能為力。
    Azokban a házakban venezuelaiak laknak.委內瑞拉人就住在這樣的房子裡。
  2. (罕用, 古舊, 僅用於以元音開頭的部分固定短語, 不接冠詞)
    近義詞: a (用於輔音開頭的詞;此義十分罕用)
    同類詞: eezemeemezamaamazezenazon
    az ügyben (等同於 abban az ügyben,但有增強語氣的 az)那件事情上
    az évben (法庭以 abban az évben,但有增強語氣的 az)
    az az évi díjak (有增強語氣的第二個 az)年的費用

使用註解[编辑]

因為az(第1義)與定冠詞連用,van ()在“什麼/誰”語句中省略,就出現了一些混淆。比如“Az a ház”的意思可以是短語“那間房子”,也可以是完整句子“這就是那間房子”。同樣的混淆也出現於ez

語尾變化[编辑]

az 的詞形變化
單數 複數
主格 az azok
賓格 azt azokat
與格 annak azoknak
工具格 azzal azokkal
因果格 azért azokért
變格 azzá azokká
終格 addig azokig
樣格-正式 akként azokként
樣格-情態
內格 abban azokban
頂格 azon azokon
接格 annál azoknál
入格 abba azokba
上下格 arra azokra
向格 ahhoz azokhoz
出格 abból azokból
上格 arról azokról
奪格 attól azoktól
非定語
所有格 - 單數
azé azoké
非定語
所有格 - 複數
azéi azokéi

來源[编辑]

  1. 1.0 1.1 Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
  2. 2.0 2.1 Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
  3. 3.0 3.1 Entry #656 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  4. Mari–English dictionary
  5. Mari–Russian dictionary
  6. Estonian–Udmurt dictionary(參見愛沙尼亞語 seal (那裡)
  7. 芬蘭語維基詞典отын

延伸閱讀[编辑]

  • az in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
  • (代詞、限定詞): az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (定冠詞,“a”的另寫法): az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (定冠詞): (3): a in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

拉脫維亞語[编辑]

介詞[编辑]

az(接屬格)

  1. (方言) 在……的後面aiz 的另一種寫法

馬普切語[编辑]

名詞[编辑]

az (Raguileo拼寫)

  1. 面容
  2. 形式顏色方面
  3. 性格習慣
  4. 親屬關係

來源[编辑]

  • Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small mapudungun-spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.



葡萄牙語[编辑]

名詞[编辑]

az m (复数 azes)

  1. 單詞 ás的已棄用拼寫

蘇美語[编辑]

羅馬化[编辑]

az

  1. 𒊍 (az) 的羅馬化

塔雷什語[编辑]

代名詞[编辑]

az(作格


土耳其語[编辑]

發音[编辑]

字源1[编辑]

來自鄂圖曼土耳其語 آز (az, ),來自原始突厥語 *āŕ (少,一點)。與古突厥語 𐰀𐰕 (az /āz/, 少,一點)喀喇汗語 اازْ (āz, 少的,欠缺的)同源。

限定詞[编辑]

az(比較級 daha az,最高級 en az

  1. 的,
變格[编辑]
派生詞[编辑]

副詞[编辑]

az

  1. 一點少許

反義字[编辑]

字源2[编辑]

動詞[编辑]

az

  1. azmak第二人稱單數命令式