az

維基詞典，自由的多語言詞典
跳到导航 跳到搜索
参见：Appendix:"az"的變體

英語[编辑]

字源1[编辑]

副詞[编辑]

az（無比較級）

  1. as 的視覺方言拼法。
    • 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:
      The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.

字源2[编辑]

來自教會斯拉夫語 азъ (azŭ)。

名詞[编辑]

az（不可數）

  1. 西里爾字母及格拉哥里字母 a 的名稱。
翻譯[编辑]
西里爾字母及格拉哥里字母名稱
  • 白俄羅斯語：аз m (az)
  • 保加利亞語：аз (bg) (az)
  • 古教會斯拉夫語:
    西里爾字母：азъ m (azŭ)
    格拉哥里字母：ⰰⰸⱏ m (azŭ)

延伸閱讀[编辑]

回文構詞[编辑]

亞塞拜然語[编辑]

其他字母
西里尔字母 аз
拉丁字母 az
波斯-阿拉伯字母 آز‎

字源1[编辑]

與古突厥語 [具體何詞?] (/az/, “少，一點”)同源。

發音[编辑]

  • IPA(幫助)：[ɑz]
  • 音頻 (巴庫)noicon（文檔）

形容詞[编辑]

az

  1. 少的

副詞[编辑]

az

  1. 一點點，少量
衍生詞[编辑]

字源2[编辑]

可能源自ay qız。

感嘆詞[编辑]

az

  1. 對年輕女性的非正式招呼語。
    Az, nə qayırırsan?! ― 嘿，你在幹什麼？！

參見[编辑]

布列塔尼語[编辑]

代名詞[编辑]

az

  1. 你（賓格）

克里米亞韃靼語[编辑]

字源[编辑]

與古突厥語 [具體何詞?] (/az/, “少，一點”)同源。

形容詞[编辑]

az

  1. 少的

同義字[编辑]

加告茲語[编辑]

字源[编辑]

來自原始突厥語 *āŕ (“少，一點”)。對照土耳其語 az。

形容詞[编辑]

az

  1. 少的

匈牙利語[编辑]

字源[编辑]

代詞和限定詞義可能派生自早期的a[1] + 代詞後綴-z，[2]前一元素來自原始烏拉爾語 *o或*u (“那，另一個”)。[3]與莫克沙語 омба (omba, “其他”)、омбоце (omboce, “第二”)、馬里語支[4][5] 烏得穆爾特語 отын (otyn, “那裡”)[6][7]、茲梁科米語 [script needed] (ata, “這裡”)、[script needed] (asi̮, “看這裡”)同源。[3]

定冠詞義通過多種轉換，[2][1]原作az，後來在輔音字母前縮略為a’，20世紀早期，a的拼寫或接受。

發音[编辑]

冠詞[编辑]

az

  1. 定冠詞（用於以元音開頭的詞彙） [自13–14世紀]
    az iskola ― the school（英語的學校）

衍生詞[编辑]

  • a (用於以輔音開頭的詞彙)

代名詞[编辑]

匈牙利語相關連詞一覽（參見匈牙利語指示副詞）
疑問 相同 全部/所有 無，不 關係 一些 任何 其他
这 那 ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + 疑问 vala  akár
bár		 más
誰 ki ő u mindenki senki aki v a b m
什麼 mi ez az u u minden semmi ami/amely v a b m
哪個 melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik v a b m
怎樣，如何 hogy(an)
miként		 így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan		 sehogy(an)
semmiképpen		 ahogy/mint
ahogyan		 v
v		 a b
a b		 m/m
m/m
什麼樣
哪種		 milyen
miféle		 ilyen
efféle		 olyan
afféle		 u u mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen v
v		 a b
a b		 m
m/m
哪裡 hol itt ott u u mindenhol
mindenütt		 sehol ahol v a b m
m
從哪裡 honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
到哪裡 hova
hová		 ide oda u u mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 v
v		 a b
a b		 m
m
從什麼方式 merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
什麼方式 merre erre arra u u mindenfelé semerre amerre v a b m
為什麼 miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
多少 hány ennyi annyi u u mind
az összes		 sehány ahány v a b –
多少錢 mennyi semennyi amennyi v a b
什麼程度 mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b –
什麼大小 mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b –
什麼時間 mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)		 amikor v a b m
多久
多遠		 meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b –
*: Mindeddig/-addig意為“直到這/那時”（= egészen eddig/addig）。
csak後接表達“無論……”的關係代詞，如aki csak (“無論誰”)；
is接在表示“任何”的代詞後，強調“無論”：akármit is (“無論什麼”)。

az

  1. 那 [自12世紀晚期]
    同類詞： ez、emez、amaz
    Az ott egy ház. ― 那邊就是一棟房屋。
    Az tetszik nekem a legjobban. ― 那就是我最喜歡的。

語尾變化[编辑]

az 的詞形變化
單數 複數
主格 az azok
賓格 azt azokat
與格 annak azoknak
工具格 azzal azokkal
因果格 azért azokért
變格 azzá azokká
終格 addig azokig
樣格-正式 akként azokként
樣格-情態 — —
內格 abban azokban
頂格 azon azokon
接格 annál azoknál
入格 abba azokba
上下格 arra azokra
向格 ahhoz azokhoz
出格 abból azokból
上格 arról azokról
奪格 attól azoktól
非定語
所有格 - 單數 		azé azoké
非定語
所有格 - 複數 		azéi azokéi

衍生詞[编辑]

來自代命副詞的後綴格式（參見：後置詞）
格 後綴 誰？ 什麼？ 這個 那個 他/她
（它）*
v. pr. c.
nom. – ki mi ez az ő* / Ø
az / Ø		 – –
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt		 kit mit ezt azt őt* / Ø
azt / Ø		 – c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel		 azzal/
avval		 vele (vele-) c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte – c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá – – c
ter. -ig – meddig eddig addig – – c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként – – c
e-m. -ul / -ül – – – – – – c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne – c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála – c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle – c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla – c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle – c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. 全部 »

限定詞[编辑]

az

  1. (用於帶定冠詞的名詞短語前, 跟隨名詞短語變格) 那個，（複數）那些
    同類詞： ez、emez、amaz
    Az a ház nagyon szép. ― 那間房子很漂亮。
    Azzal a dobozzal nem tudok mit kezdeni. ― 我對那個箱子無能為力。
    Azokban a házakban venezuelaiak laknak. ― 委內瑞拉人就住在這樣的房子裡。
  2. (罕用, 古舊, 僅用於以元音開頭的部分固定短語, 不接冠詞) 那
    近義詞： (用於輔音開頭的詞；此義十分罕用) a
    同類詞： e、ez、eme、emez、ama、amaz、ezen、azon
    az ügyben (等同於 abban az ügyben，但有增強語氣的 az) ― 在那件事情上
    az évben (法庭以 abban az évben，但有增強語氣的 az) ― 在那年
    az az évi díjak (有增強語氣的第二個 az) ― 那年的費用

使用註解[编辑]

因為az（第1義）與定冠詞連用，van (“是”)在“什麼/誰”語句中省略，就出現了一些混淆。比如“Az a ház”的意思可以是短語“那間房子”，也可以是完整句子“這就是那間房子”。同樣的混淆也出現於ez。

語尾變化[编辑]

az 的詞形變化
單數 複數
主格 az azok
賓格 azt azokat
與格 annak azoknak
工具格 azzal azokkal
因果格 azért azokért
變格 azzá azokká
終格 addig azokig
樣格-正式 akként azokként
樣格-情態 — —
內格 abban azokban
頂格 azon azokon
接格 annál azoknál
入格 abba azokba
上下格 arra azokra
向格 ahhoz azokhoz
出格 abból azokból
上格 arról azokról
奪格 attól azoktól
非定語
所有格 - 單數 		azé azoké
非定語
所有格 - 複數 		azéi azokéi

來源[编辑]

  1. ↑ 1.0 1.1 Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
  2. ↑ 2.0 2.1 Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6
  3. ↑ 3.0 3.1 Entry #656 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  4. ↑ Mari–English dictionary
  5. ↑ Mari–Russian dictionary
  6. ↑ Estonian–Udmurt dictionary[永久失效連結]（參見愛沙尼亞語 seal (“那裡”)）
  7. ↑ 芬蘭語維基詞典отын

延伸閱讀[编辑]

  • az in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
  • (代詞、限定詞)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (定冠詞，“a”的另寫法)： az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (定冠詞)： (3)： a in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

拉脫維亞語[编辑]

介詞[编辑]

az（接屬格）

  1. (方言) 在……的後面；aiz 的另一種寫法

馬普切語[编辑]

名詞[编辑]

az (Raguileo拼寫)

  1. 面容；臉；邊
  2. 形式；顏色；方面
  3. 性格；習慣
  4. 親屬關係

來源[编辑]

  • Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small mapudungun-spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.


葡萄牙語[编辑]

名詞[编辑]

az m（複數 azes）

  1. 單詞 ás的已棄用拼寫

蘇美語[编辑]

羅馬化[编辑]

az

  1. 𒊍 (az) 的羅馬化

塔雷什語[编辑]

代名詞[编辑]

az（作格 mı）

  1. 我

土耳其語[编辑]

發音[编辑]

字源1[编辑]

來自鄂圖曼土耳其語 آز‎ (az, “少”)，來自原始突厥語 *āŕ (“少，一點”)。與古突厥語 𐰀𐰕‎ (az /āz/, “少，一點”)，喀喇汗語 اازْ‎ (āz, “少的，欠缺的”)同源。

限定詞[编辑]

az（比較級 daha az，最高級 en az）

  1. 少的，小的
變格[编辑]
az的表語形
現在時
肯定,
陳述 		肯定,
疑問 		否定,
陳述 		否定,
疑問
ben (第一人稱單數) azım az mıyım? az değilim az değil miyim?
sen (第二人稱單數) azsın az mısın? az değilsin az değil misin?
o (第三人稱單數) az / azdır az mı? az değil az değil mi?
biz (第一人稱複數) azız az mıyız? az değiliz az değil miyiz?
siz (第二人稱複數) azsınız az mısınız? az değilsiniz az değil misiniz?
onlar (第三人稱複數) az(lar) az(lar) mı? az değil(ler) az değiller mi?
過去式
肯定,
陳述 		肯定,
疑問 		否定,
陳述 		否定,
疑問
ben (第一人稱單數) azdım az mıydım? az değildim az değil miydim?
sen (第二人稱單數) azdın az mıydın? az değildin az değil miydin?
o (第三人稱單數) azdı az mıydı? az değildi az değil miydi?
biz (第一人稱複數) azdık az mıydık? az değildik az değil miydik?
siz (第二人稱複數) azdınız az mıydınız? az değildiniz az değil miydiniz?
onlar (第三人稱複數) azdılar az mıydılar? az değildi(ler) / değillerdi az değil miydiler?
間接過去式
肯定,
陳述 		肯定,
疑問 		否定,
陳述 		否定,
疑問
ben (第一人稱單數) azmışım az mıymışım? az değilmişim az değil miymişim?
sen (第二人稱單數) azmışsın az mıymışsın? az değilmişsin az değil miymişsin?
o (第三人稱單數) azmış az mıymış? az değilmiş az değil miymiş?
biz (第一人稱複數) azmışız az mıymışız? az değilmişiz az değil miymişiz?
siz (第二人稱複數) azmışsınız az mıymışsınız? az değilmişsiniz az değil miymişsiniz?
onlar (第三人稱複數) azmışlar az mıymışlar? az değilmiş(ler) / değillermiş az değil miymişler?
派生詞[编辑]

副詞[编辑]

az

  1. 一點，少許

反義字[编辑]

字源2[编辑]

動詞[编辑]

az

  1. azmak的第二人稱單數命令式
来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=az&oldid=7386360”