ár

參見：Appendix:"ar"的變體

法羅語

發音

• 國際音標^(幫助): [ɔaːɹ]
• 韻部：-ɔaːɹ

詞源1

繼承自古諾爾斯語 ár (“年”)，繼承自原始日耳曼語 *jērą，源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括：荷蘭語 jaar、南非語 jaar、英語 year、德語 Jahr、丹麥語 år、書面挪威語 år、瑞典語 år。

名詞

ár 中（屬格單數 árs，複數 ár）

1. 年

變格

n3	單數		複數
	不定	定指	不定	定指
主格	ár	árið	ár	árini
賓格	ár	árið	ár	árini
與格	ári	árinum	árum	árunum
屬格	árs	ársins	ára	áranna

詞源2

繼承自古諾爾斯語 ár，繼承自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括：古英語 ār (“槳”)（英語 oar）。

名詞

ár 陰（屬格單數 árar，複數 árar）

1. 槳

變格

f6	單數		複數
	不定	定指	不定	定指
主格	ár	árin	árar	árarnar
賓格	ár	árina	árar	árarnar
與格	ár	árini	árum	árunum
屬格	árar	árarinnar	ára	áranna

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈaːr]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-aːr
• 斷字：ár

詞源1

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *arwa (“價格，價值”)。與原始芬蘭語 *arvo (“價值”)油管，亦可能與埃爾齊亞語 [需要文字] (arśems)有關。

名詞

ár (複數 árak)

2. 價格

   borsos ár ― 過高的價格

   borsos ára van ― 價格不菲

3. (比喻義) 代價

變格

Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árat	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
形式樣格	árként	árakként
情態樣格	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól
非定語 所有格 – 單數	áré	áraké
非定語 所有格 – 複數	áréi	árakéi

ár 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	áram	áraim
第二人稱單數	árad	áraid
第三人稱單數	ára	árai
第一人稱複數	árunk	áraink
第二人稱複數	áratok	áraitok
第三人稱複數	áruk	áraik

派生詞彙

• áraz
• áros (古舊)

複合詞，本詞在詞首

• árajánlat
• áralakulás
• árarány
• árbecslés
• árbevétel
• árcédula
• árcsökkenés, árcsökkentés
• árdrágítás, árdrágító
• árelemzés
• árellenőrzés
• áremelés, áremelkedés
• árengedmény
• áresés
• árérzékeny
• árfekvés
• árfelhajtás
• árfolyam
• árforma
• árhatóság
• árhivatal
• árindex
• árjegyzék
• árjelzés
• árkedvezmény
• árképzés
• árkülönbözet
• árlap
• árlejtés
• árleszállítás
• ármegállapítás
• ármegjelölés
• ármerevség
• árolló
• árpolitika
• árrendszer
• árrés
• árrobbanás
• árrögzítés
• ársapka
• árszabás
• árszámítás
• árszint
• árszínvonal
• ártámogatás
• árverés, árverez
• árvetés
• árviszonyok (複數)
• árzuhanás

複合詞，本詞在詞尾

• alapár
• átlagár
• darabár
• egységár
• élelmiszerár
• fazonár
• feketeár
• felár
• helyár
• irányár
• készpénzár
• limitár
• összár
• reklámár
• uzsoraár
• vételár

短語

• borsos ár

詞源2

源自原始烏戈爾語 *ϑarɜ (“洪水形成的暫時性湖泊”)。

名詞

ár (通常不可數，複數 árak)

2. 洪水

   近義詞: árvíz、áradás

3. 漲潮

   近義詞: dagály

變格

Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árt	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
形式樣格	árként	árakként
情態樣格	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól
非定語 所有格 – 單數	áré	áraké
非定語 所有格 – 複數	áréi	árakéi

ár 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	áram	árjaim
第二人稱單數	árad	árjaid
第三人稱單數	árja	árjai
第一人稱複數	árunk	árjaink
第二人稱複數	áratok	árjaitok
第三人稱複數	árjuk	árjaik

派生詞彙

• árad → áradás, áradozik, áradat, áradmány
• áraszt

複合詞，本詞在詞首

• árapály
• árhullám, árhullámzás
• ármentesítés
• árterület
• ártér
• árvédelem
• árvíz

複合詞，本詞在詞尾

• fényár
• illatár
• jégár
• könnyár
• szökőár
• tengerár
• zöldár

詞源3

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *ora (“錐子”)。

名詞

ár (複數 árak)

2. 錐子

變格

Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árt	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
形式樣格	árként	árakként
情態樣格	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól
非定語 所有格 – 單數	áré	áraké
非定語 所有格 – 複數	áréi	árakéi

ár 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	áram	árjaim
第二人稱單數	árad	árjaid
第三人稱單數	árja	árjai
第一人稱複數	árunk	árjaink
第二人稱複數	áratok	árjaitok
第三人稱複數	árjuk	árjaik

派生詞彙

複合詞

• árcsőrű

詞源4

源自德語 Ar (“畝”)、法語 are (“畝”)，源自拉丁語 ārea (“打穀場”)。

名詞

ár (複數 árak)

2. 公畝

變格

Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	ár	árak
賓格	árt	árakat
與格	árnak	áraknak
工具格	árral	árakkal
因果格	árért	árakért
轉移格	árrá	árakká
到格	árig	árakig
形式樣格	árként	árakként
情態樣格	—	—
內格	árban	árakban
頂格	áron	árakon
接格	árnál	áraknál
入格	árba	árakba
上下格	árra	árakra
向格	árhoz	árakhoz
出格	árból	árakból
上格	árról	árakról
奪格	ártól	áraktól
非定語 所有格 – 單數	áré	áraké
非定語 所有格 – 複數	áréi	árakéi

ár 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	áram	árjaim
第二人稱單數	árad	árjaid
第三人稱單數	árja	árjai
第一人稱複數	árunk	árjaink
第二人稱複數	áratok	árjaitok
第三人稱複數	árjuk	árjaik

相關詞彙

• hektár

延伸閱讀

• ár in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
• (價格)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (洪水/漲潮)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (錐子)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• (公畝)： ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

異序詞

• rá

冰島語

發音

• 國際音標^(幫助): /auːr/、/auːr̥/
• 韻部：-auːr

詞源1

源自古諾爾斯語 ár，源自原始日耳曼語 *airi。同源詞包括：哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air，“早”)、古英語 ār、ærlice（英語 early）。

副詞

ár

1. (罕用) 早

派生詞彙

• ár og síð

詞源2

繼承自古諾爾斯語 ár (“年”)，繼承自原始日耳曼語 *jērą，源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括：荷蘭語 jaar、南非語 jaar、英語 year、德語 Jahr、丹麥語 år、書面挪威語 år、瑞典語 år。

名詞

For Icelandic base lemma 'ár', found Icelandic section but couldn't find any calls to Template:is-ndecl

1. 年
2. ár 的不定賓格單數
3. ár 的不定主格複數
4. ár 的不定賓格複數

變格

ár的變格

n-s	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árið	ár	árin
賓格	ár	árið	ár	árin
與格	ári	árinu	árum	árunum
屬格	árs	ársins	ára	áranna

派生詞彙

• áramót
• árlegur
• ártíð
• gleðilegt ár
• gleðilegt nýtt ár
• hlaupár
• í ár
• nýár

詞源3

源自古諾爾斯語 ár，源自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括：古英語 ār (“槳”)（英語 oar）。

名詞

For Icelandic base lemma 'ár', found Icelandic section but couldn't find any calls to Template:is-ndecl

1. 槳

變格

ár的變格

f-s1	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	ár	árin	árar	árarnar
賓格	ár	árina	árar	árarnar
與格	ár	árinni	árum	árunum
屬格	árar	árarinnar	ára	áranna

派生詞彙

• árabátur
• árinni kennir illur ræðari
• koma ár sinni vel fyrir borð
• leggja árar í bát (“放棄”)
• róa öllum árum að (“利用一切可用的手段来完成某事”)
• taka djúpt í árinni

詞源4

請參閲主詞條的词源章節。

名詞

ár 陰

1. á (“河”) 的屈折：
   1. 不定屬格單數
   2. 不定主格複數
   3. 不定賓格複數

愛爾蘭語

詞源1

繼承自古愛爾蘭語 ar，繼承自原始凱爾特語 *anserom，繼承自原始印歐語 *n̥serōm，源自 *nos (“我們”)；對比德語 unser。

發音

• (康諾特) 國際音標^(幫助): /ɑːɾˠ/、/əɾˠ/、/ə/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助): /ɛɾʲ/

限定詞

ár (所接後詞 鼻音化)

1. 我們的

   ár dteach ― 我們家

   Ár nAthair ― “我們的父親”，天父

詞源2

繼承自古愛爾蘭語 ár (“屠殺”)，繼承自原始凱爾特語 *agros，繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (“狩獵”)；對比古希臘語 ἄγρα (ágra，“狩獵”)。

發音

• 國際音標^(幫助): /ɑːɾˠ/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助): /aːɾˠ/

名詞

ár 陽 (屬格單數 áir)

1. 屠殺
2. 破壞；浩劫

變格

ár 的變格 (第一類變格，無複數)

基本形式 單數 主格 ár 呼格 a áir 屬格 áir 與格 ár 含定冠詞的形式 單數 主格 an t-ár 屬格 an áir 與格 leis an ár don ár

派生詞彙

• páirc an áir
• mucár

詞源3

借自法語 are，源自拉丁語 area。

發音

• (芒斯特，康諾特) 國際音標^(幫助): /ɑːɾˠ/
• (阿爾斯特) 國際音標^(幫助): /aːɾˠ/

名詞

ár 陽 (屬格單數 áir，主格複數 áir)

1. 公畝

變格

ár 的變格 (第一類變格)

基本形式 單數 複數 主格 ár áir 呼格 a áir a ára 屬格 áir ár 與格 ár áir 含定冠詞的形式 單數 複數 主格 an t-ár na háir 屬格 an áir na n-ár 與格 leis an ár don ár leis na háir

輔音變化

愛爾蘭語輔音變化
原形	濁化	h-清化	t-清化
ár	n-ár	hár	t-ár
注意：有些形式可能僅是推測，並不是所有形式都一定存在。

延伸閱讀

• "ár" in Foclóir Gaeilge–Béarla, An Gúm, 1977, by Niall Ó Dónaill.
• Dinneen, Patrick S. (1904年)，“ar (‘我們的’)”，Foclóir Gaeḋilge agus Béarla，1st版，Dublin：Irish Texts Society，第 36 頁
• Dinneen, Patrick S. (1904年)，“ár (‘屠殺’)”，Foclóir Gaeḋilge agus Béarla，1st版，Dublin：Irish Texts Society，第 36 頁

米佐語

詞源

繼承自原始庫基-欽語 *ʔaar。同源詞包括庫米欽語 ae、卓米語 ah。

發音

• 國際音標^(幫助): /aːr˥/

名詞

ár

1. 雞

古愛爾蘭語

詞源

繼承自原始凱爾特語 *agrom (“屠殺”)，繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (“狩獵”)；對比古希臘語 ἄγρᾱ (ágrā，“狩獵”)、阿維斯陀語 𐬀𐬰𐬭𐬋𐬛𐬀𐬌𐬜𐬍 (azrōdaⁱδī，“狩獵”)。

名詞

ár 中 (主格複數 ár 或 ára)

1. 屠殺
   • Template:RQ:sga-gloss

     donaib araib

     glosses ad strages

2. 破壞；浩劫；毀滅
   • Template:RQ:sga-gloss

     du ár

     glosses ad cedem

   • Template:RQ:sga-gloss

     etarcnae áir mo namat

     glosses de cede hostium

屈折

中性 o-詞幹
	單數	雙數	複數
主格	árN	árN	árL, ára
呼格	árN	árN	árL, ára
賓格	árN	árN	árL, ára
屬格	áirL	ár	árN
與格	árL	áraib, áirib	áraib, áirib
後接形容詞的輔音變化： H = 送氣音化 L = 弱化 N = 鼻音化

派生詞彙

• árchú
• ármag

派生語彙

• 愛爾蘭語: ár
• 曼島語: haar
• 蘇格蘭蓋爾語: àr

輔音變化

ár 的輔音變化

強化	弱化	鼻音化
ár	ár	n-ár

註：某些字詞的特定變體形式在古愛爾蘭語中永遠不會出現。
為方便起見，此處列出了所有可能的變體形式。

延伸閱讀

• Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019年)，“ár”，eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language

古諾爾斯語

發音

• (9世紀西諾爾斯語) 國際音標^(幫助): /ˈɑːr/
• (13世紀冰島語) 國際音標^(幫助): /ˈɒːr/

詞源1

繼承自原始日耳曼語 *jērą (“年”)。同源詞包括古英語 ġēar（英語 year）、古弗里斯蘭語 jār、古撒克遜語 jār、古荷蘭語 jār、古高地德語 jār、哥特語 𐌾𐌴𐍂 (jēr)。
最终源自原始印歐語 *yeh₁r- (“年”)。

名詞

ár 中 (屬格 árs，複數 ár)

1. 年
   • Vǫluspá, verse 6, lines 9-10, in 1860, T. Möbius, Edda Sæmundar hins fróða: mit einem Anhang zum Theil bisher ungedruckter Gedichte. Leipzig, page 2:

     […] undorn ok aptan, / árum at telja.

     早與晚，/ 算著年份。

2. 充足，豐富（尤指農作物）
   • Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:

     […] þvíat þá var bæði ár og friðr.

     從那時起，便有了豐收與和平。

   1. 盧恩字母 A 的名稱

變格

ár 的變格 (強變化a-詞幹)

中性	單數		複數
	不定	定指	不定	定指
主格	ár	árit	ár	árin
賓格	ár	árit	ár	árin
與格	ári	árinu	árum	árunum
屬格	árs	ársins	ára	áranna

派生詞彙

派生詞

• árangr (“季節”)
• áratal (“年數”)
• áratala (“計年”)
• árbót
• árbýll
• árferð (“季節”)
• árgallalauss (“肥沃”)
• árgalli (“歉收”)
• árgangr
• árguð
• árlangt、árlengis (“一年”)
• árliga (“每年”)
• árligr (“年度的；早的”)
• ármaðr (“管家”)
• ármenning (“管理”)
• ársamr (“肥沃”)
• árskyld (“年租”)
• ársæli
• ársæll
• ártal (“按年計算”)
• ártekja (“年租”)
• árvíð (“忌日”)
• árvænligr、árvænn

派生語彙

• 冰島語: ár
• 法羅語: ár
• 新挪威語: år
  • 挪威俄語: aart
• 埃爾夫達利安語: år
• 古瑞典語: ār
  • 瑞典語: år，åra
• 古丹麥語: aar
  • 丹麥語: år
    • 書面挪威語: år

詞源2

繼承自原始日耳曼語 *airi (“早”)。同源詞包括古英語 ār、哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air)。

副詞

ár

1. 早；早先

派生詞彙

• árla
• árrisull (“常早起的”)

派生語彙

• 冰島語: ár，áður (áður 可能來自 *airiz)
• 法羅語: áður
• 新挪威語: år
• 古瑞典語: *ar
• ⇒ 古諾爾斯語: árla
  • 冰島語: árla
  • 法羅語: árla
  • 新挪威語: årle；(方言) årla
  • 古瑞典語: aarla、arla
    • 瑞典語: arla
  • 丹麥語: årle
    • 書面挪威語: årle

詞源3

繼承自原始日耳曼語 *airō (“槳”)。同源詞包括古英語 ār。

名詞

ár 陰 (屬格 árar，複數 árar)

1. 槳

變格

ár 的變格 (強變化 ō-詞幹)

陰性	單數		複數
	不定	定指	不定	定指
主格	ár	árin	árar	árarnar
賓格	ár	árina	árar	árarnar
與格	ár	árinni	árum	árunum
屬格	árar	árarinnar	ára	áranna

派生語彙

• 冰島語: ár
• 法羅語: ár
• 挪威語:
  • 書面挪威語: åre
  • 新挪威語: år，åre
• 古瑞典語: ār，āra
  • 瑞典語: åra
• 丹麥語: åre
• → 基爾丁薩米語: а̄ррьй (ārr’j)

詞源4

請參閲主詞條的词源章節。

名詞

ár

1. á 的屬格單數
2. á 的主格/賓格複數

參考資料

• ár in An Icelandic-English Dictionary, R. Cleasby and G. Vigfússon, Clarendon Press, 1874, at Internet Archive.
• ár in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.