ár

維基詞典,自由的多語言詞典

法羅語[编辑]

發音[编辑]

詞源1[编辑]

繼承自古諾爾斯語 ár (),繼承自原始日耳曼語 *jērą,源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括:荷蘭語 jaar南非語 jaar英語 year德語 Jahr丹麥語 år書面挪威語 år瑞典語 år

名詞[编辑]

ár n(屬格單數 árs,複數 ár

變格[编辑]

詞源2[编辑]

繼承自古諾爾斯語 ár,繼承自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括:古英語 ār ()英語 oar)。

名詞[编辑]

ár f(屬格單數 árar,複數 árar

變格[编辑]
f6 單數 複數
不定 不定
主格 ár árin árar árarnar
賓格 ár árina árar árarnar
與格 ár árini árum árunum
屬格 árar árarinnar ára áranna

匈牙利語[编辑]

發音[编辑]

  • IPA(幫助)[ˈaːr]
  • 文檔
  • 韻部:-aːr
  • 斷字:ár

詞源1[编辑]

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *arwa (價格,價值)。與原始芬蘭語 *arvo (價值)[1]油管,亦可能與埃爾齊亞語 [script needed] (arśems)有關。

名詞[编辑]

ár (複數 árak)

  1. 價格
    borsos ár過高的價格
    borsos ára van價格不菲
  2. (比喻) 代價
變格[编辑]
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 ár árak
賓格 árat árakat
與格 árnak áraknak
工具格 árral árakkal
因果格 árért árakért
轉移格 árrá árakká
到格 árig árakig
樣格-形式 árként árakként
樣格-情態
內格 árban árakban
頂格 áron árakon
接格 árnál áraknál
入格 árba árakba
上下格 árra árakra
向格 árhoz árakhoz
出格 árból árakból
上格 árról árakról
奪格 ártól áraktól
派生詞彙[编辑]
複合詞,本詞在詞首
複合詞,本詞在詞尾
短語

詞源2[编辑]

源自原始烏戈爾語 *ϑarɜ (洪水形成的暫時性湖泊)[2]

名詞[编辑]

ár (通常不可數,複數 árak)

  1. 洪水
    近義詞: árvízáradás
  2. 漲潮
    近義詞: dagály
變格[编辑]
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 ár árak
賓格 árt árakat
與格 árnak áraknak
工具格 árral árakkal
因果格 árért árakért
轉移格 árrá árakká
到格 árig árakig
樣格-形式 árként árakként
樣格-情態
內格 árban árakban
頂格 áron árakon
接格 árnál áraknál
入格 árba árakba
上下格 árra árakra
向格 árhoz árakhoz
出格 árból árakból
上格 árról árakról
奪格 ártól áraktól
派生詞彙[编辑]
複合詞,本詞在詞首
複合詞,本詞在詞尾

詞源3[编辑]

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *ora (錐子)[3]

名詞[编辑]

ár (複數 árak)

  1. 錐子
變格[编辑]
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 ár árak
賓格 árt árakat
與格 árnak áraknak
工具格 árral árakkal
因果格 árért árakért
轉移格 árrá árakká
到格 árig árakig
樣格-形式 árként árakként
樣格-情態
內格 árban árakban
頂格 áron árakon
接格 árnál áraknál
入格 árba árakba
上下格 árra árakra
向格 árhoz árakhoz
出格 árból árakból
上格 árról árakról
奪格 ártól áraktól
派生詞彙[编辑]
複合詞

詞源4[编辑]

源自德語 Ar ()法語 are (),源自拉丁語 ārea (打穀場)[4]

名詞[编辑]

ár (複數 árak)

  1. 公畝
變格[编辑]
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 ár árak
賓格 árt árakat
與格 árnak áraknak
工具格 árral árakkal
因果格 árért árakért
轉移格 árrá árakká
到格 árig árakig
樣格-形式 árként árakként
樣格-情態
內格 árban árakban
頂格 áron árakon
接格 árnál áraknál
入格 árba árakba
上下格 árra árakra
向格 árhoz árakhoz
出格 árból árakból
上格 árról árakról
奪格 ártól áraktól
相關詞彙[编辑]

參考資料[编辑]

  1. Entry #26 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. Entry #1747 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  3. Entry #676 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  4. ár in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

延伸閱讀[编辑]

  • ár in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
  • (價格) ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (洪水/漲潮) ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (錐子) ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (公畝) ár in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

異序詞[编辑]

冰島語[编辑]

發音[编辑]

詞源1[编辑]

源自古諾爾斯語 ár,源自原始日耳曼語 *airi。同源詞包括:哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air, )古英語 ārærlice英語 early)。[1]

副詞[编辑]

ár

  1. (罕用)
派生詞彙[编辑]

詞源2[编辑]

繼承自古諾爾斯語 ár (),繼承自原始日耳曼語 *jērą,源自原始印歐語 *yeh₁r-。同源詞包括:荷蘭語 jaar南非語 jaar英語 year德語 Jahr丹麥語 år書面挪威語 år瑞典語 år

名詞[编辑]

ár n (属格单数 árs,主格复数 ár)

  1. ár不定賓格單數
  2. ár不定主格複數
  3. ár不定賓格複數
變格[编辑]
派生詞彙[编辑]

詞源3[编辑]

源自古諾爾斯語 ár,源自原始日耳曼語 *airō。同源詞包括:古英語 ār ()英語 oar)。[1]

名詞[编辑]

ár f (属格单数 árar,主格复数 árar)

變格[编辑]
派生詞彙[编辑]

詞源4[编辑]

請參閲主詞條的词源章節。

名詞[编辑]

ár f

  1. á () 的屈折变化形式:
    1. 不定屬格單數
    2. 不定主格複數
    3. 不定賓格複數

參考資料[编辑]

  1. 1.0 1.1 Alf Torp, "Nynorsk Etymologisk Ordbok", Oslo 1992 (reprint), ISBN 82-90520-17-4; aarlege, aar

愛爾蘭語[编辑]

詞源1[编辑]

繼承自古愛爾蘭語 ar,繼承自原始凱爾特語 *anserom,繼承自原始印歐語 *n̥serōm,源自 *nos (我們);對比德語 unser[1]

發音[编辑]

限定詞[编辑]

ár (所接後詞 鼻音化)

  1. 我們
    ár dteach我們家
    Ár nAthair“我們的父親”,天父
參見[编辑]

Template:Irish personal pronouns

詞源2[编辑]

繼承自古愛爾蘭語 ár (屠殺),繼承自原始凱爾特語 *agros,繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (狩獵);對比古希臘語 ἄγρα (ágra, 狩獵)[4]

發音[编辑]

名詞[编辑]

ár m (屬格單數 áir)

  1. 屠殺
  2. 破壞浩劫
變格[编辑]
派生詞彙[编辑]

詞源3[编辑]

借自法語 are,源自拉丁語 area

發音[编辑]

名詞[编辑]

ár m (屬格單數 áir,主格複數 áir)

  1. 公畝
變格[编辑]

輔音變化[编辑]

愛爾蘭語輔音變化
原形 濁化 h-清化 t-清化
ár n-ár hár t-ár
注意:有些形式可能僅是推測,並不是所有形式都一定存在。

參考資料[编辑]

  1. Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), “5 ar (‘我們的’)”, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language
  2. Finck, F. N. (1899), Die araner mundart, Marburg: Elwert’sche Verlagsbuchhandlung, vol. II, p. 16.
  3. Quiggin, E. C. (1906) A Dialect of Donegal [多尼戈爾方言], 劍橋大學出版社, 页86
  4. Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019), “ár”, eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language

延伸閱讀[编辑]

米佐語[编辑]

詞源[编辑]

繼承自原始庫基-欽語 *ʔaar。同源詞包括庫米欽語 ae卓米語 ah

發音[编辑]

名詞[编辑]

ár

古愛爾蘭語[编辑]

詞源[编辑]

繼承自原始凱爾特語 *agrom (屠殺),繼承自原始印歐語 *h₂eǵro- (狩獵);對比古希臘語 ἄγρᾱ (ágrā, 狩獵)阿維斯陀語 𐬀𐬰𐬭𐬋𐬛𐬀𐬌𐬜𐬍(azrōdaiδī, 狩獵)

名詞[编辑]

ár n (主格複數 ár ára)

  1. 屠殺
  2. 破壞浩劫毀滅

屈折[编辑]

中性 o-詞幹
單數 雙數 複數
主格 árN árN árL, ára
呼格 árN árN árL, ára
賓格 árN árN árL, ára
屬格 áirL ár árN
與格 árL áraib, áirib áraib, áirib
後接形容詞的輔音變化:
  • H = 送氣音化
  • L = 弱化
  • N = 鼻音化

派生詞彙[编辑]

派生語彙[编辑]

  • 愛爾蘭語:ár
  • 曼島語:haar
  • 蘇格蘭蓋爾語:àr

輔音變化[编辑]

古愛爾蘭語輔音變化
強化 弱化 鼻音化
ár 無變化 n-ár
:有些形式只是假設,不是所有形式都一定存在。

延伸閱讀[编辑]

古諾爾斯語[编辑]

發音[编辑]

  • (9世紀西諾爾斯語) IPA(幫助)/ˈɑːr/
  • (13世紀冰島語) IPA(幫助)/ˈɒːr/

詞源1[编辑]

繼承自原始日耳曼語 *jērą ()。同源詞包括古英語 ġēar英語 year)、古弗里斯蘭語 jār古撒克遜語 jār古荷蘭語 jār古高地德語 jār哥特語 𐌾𐌴𐍂 (jēr)
最终源自原始印歐語 *yeh₁r- ()

名詞[编辑]

ár n (屬格 árs,複數 ár)

    • Vǫluspá, verse 6, lines 9-10, in 1860, T. Möbius, Edda Sæmundar hins fróða: mit einem Anhang zum Theil bisher ungedruckter Gedichte. Leipzig, page 2:
      [] undorn ok aptan, / árum at telja.
      早與晚,/ 算著年份
  1. 充足豐富(尤指農作物)
    • Saga Sigurðar Jórsalafara 53, in 1832, R. Rask, Fornmanna sögur, Volume VII. Copenhagen, page 174:
      [] þvíat þá var bæði ár og friðr.
      從那時起,便有了豐收與和平。
    1. 盧恩字母 A 的名稱
變格[编辑]
派生詞彙[编辑]
派生語彙[编辑]
  • 冰島語:ár
  • 法羅語:ár
  • 新挪威語:år
  • 埃爾夫達利安語:år
  • 古瑞典語:ār
  • 古丹麥語:aar
    • 丹麥語:år
      • 書面挪威語:år

詞源2[编辑]

繼承自原始日耳曼語 *airi ()。同源詞包括古英語 ār哥特語 𐌰𐌹𐍂 (air)

副詞[编辑]

ár

  1. 早先
派生詞彙[编辑]
派生語彙[编辑]

參考資料[编辑]

詞源3[编辑]

繼承自原始日耳曼語 *airō ()。同源詞包括古英語 ār

名詞[编辑]

ár f (屬格 árar,複數 árar)

變格[编辑]
派生語彙[编辑]

詞源4[编辑]

請參閲主詞條的词源章節。

名詞[编辑]

ár

  1. á屬格單數
  2. á主格/賓格複數

參考資料[编辑]

  • ár in An Icelandic-English Dictionary, R. Cleasby and G. Vigfússon, Clarendon Press, 1874, at Internet Archive.
  • ár in A Concise Dictionary of Old Icelandic, G. T. Zoëga, Clarendon Press, 1910, at Internet Archive.