cián

參見：cian、Cian、cían、Cían、ĉian 和 cía-ŋ

匈牙利語

詞源

借自德語 Zyan / Cyan。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈt͡sijaːn]
• 斷字：ci‧án
• 韻部：-aːn

名詞

cián (通常不可數，複數 ciánok)

1. (化學) 氰化物

變格

Inflection (詞幹：-o-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	cián	ciánok
賓格	ciánt	ciánokat
與格	ciánnak	ciánoknak
工具格	ciánnal	ciánokkal
因果格	ciánért	ciánokért
轉移格	ciánná	ciánokká
到格	ciánig	ciánokig
形式樣格	ciánként	ciánokként
情態樣格	—	—
內格	ciánban	ciánokban
頂格	ciánon	ciánokon
接格	ciánnál	ciánoknál
入格	ciánba	ciánokba
上下格	ciánra	ciánokra
向格	ciánhoz	ciánokhoz
出格	ciánból	ciánokból
上格	ciánról	ciánokról
奪格	ciántól	ciánoktól
非定語 所有格 – 單數	ciáné	ciánoké
非定語 所有格 – 複數	ciánéi	ciánokéi

cián 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	ciánom	ciánjaim
第二人稱單數	ciánod	ciánjaid
第三人稱單數	ciánja	ciánjai
第一人稱複數	ciánunk	ciánjaink
第二人稱複數	ciánotok	ciánjaitok
第三人稱複數	ciánjuk	ciánjaik

形容詞

cián (無比較級)

1. 青色的

變格

Inflection (詞幹：-o-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	cián	ciánok
賓格	ciánt	ciánokat
與格	ciánnak	ciánoknak
工具格	ciánnal	ciánokkal
因果格	ciánért	ciánokért
轉移格	ciánná	ciánokká
到格	ciánig	ciánokig
形式樣格	ciánként	ciánokként
情態樣格	—	—
內格	ciánban	ciánokban
頂格	ciánon	ciánokon
接格	ciánnál	ciánoknál
入格	ciánba	ciánokba
上下格	ciánra	ciánokra
向格	ciánhoz	ciánokhoz
出格	ciánból	ciánokból
上格	ciánról	ciánokról
奪格	ciántól	ciánoktól
非定語 所有格 – 單數	ciáné	ciánoké
非定語 所有格 – 複數	ciánéi	ciánokéi

參見

匈牙利語中的顏色（színek (terms that are not originally color names are usually supplemented with színű (“-colored”) or the nearest color name; less common names are marked in small)） (布局 · 文字)

fehér	szürke	fekete
piros​/​vörös; karmazsin​/​bíborvörös	narancssárga; barna	(citrom)sárga; krém-/vajszínű
citromzöld	zöld	mentazöld
cián​/​kékeszöld; zöldeskék	azúr(kék)​/​égszínkék	kék
ibolya(sz.); indigó(sz.)​/​kékeslila	bíbor(sz.)​/​bordó; lila	rózsaszín

延伸閱讀

• cián in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• cián in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)