akta

參見：aktā、äkta 和 åkta

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɒktɒ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：ak‧ta
• 韻部：-tɒ

名詞

akta (複數 akták)

1. 文件，文檔，卷宗

   近義詞：okirat、okmány、ügyirat

變格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	akta	akták
賓格	aktát	aktákat
與格	aktának	aktáknak
工具格	aktával	aktákkal
因果格	aktáért	aktákért
轉移格	aktává	aktákká
到格	aktáig	aktákig
形式樣格	aktaként	aktákként
情態樣格	—	—
內格	aktában	aktákban
頂格	aktán	aktákon
接格	aktánál	aktáknál
入格	aktába	aktákba
上下格	aktára	aktákra
向格	aktához	aktákhoz
出格	aktából	aktákból
上格	aktáról	aktákról
奪格	aktától	aktáktól
非定語 所有格 – 單數	aktáé	aktáké
非定語 所有格 – 複數	aktáéi	aktákéi

akta 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	aktám	aktáim
第二人稱單數	aktád	aktáid
第三人稱單數	aktája	aktái
第一人稱複數	aktánk	aktáink
第二人稱複數	aktátok	aktáitok
第三人稱複數	aktájuk	aktáik

派生詞彙

複合詞

• aktatáska

延伸閱讀

• akta in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• akta in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

冰島語

動詞

akta (弱變化動詞，第三人稱單數過去時直陳式 aktaði，動名詞 æktað)

1. 編號，估價，課稅，進行人口普查

   Fóru þeir víða um land og öktuðu vísaeyri konungs

   他們在這片土地上周遊四方並徵收王室稅收。

2. 檢查，詢問
3. 在議會辯論、討論
4. 喜歡，感到敬佩

變位

akta – 主動語態 (germynd)

不定詞 nafnháttur		að akta
動名詞 sagnbót		aktað
現在分詞 lýsingarháttur nútíðar		aktandi
		直陳語氣 framsöguháttur			假設語氣 viðtengingarháttur
		現在時 nútíð	過去時 þátíð		現在時 nútíð	過去時 þátíð
單數	ég	akta	aktaði		akti	aktaði
	þú	aktar	aktaðir		aktir	aktaðir
	hann, hún, það	aktar	aktaði		akti	aktaði
複數	við	öktum	öktuðum		öktum	öktuðum
	þið	aktið	öktuðuð		aktið	öktuðuð
	þeir, þær, þau	akta	öktuðu		akti	öktuðu
		祈使語氣 boðháttur
單數	þú	akta (þú), aktaðu
複數	þið	aktið (þið), aktiði1

¹ 口語形式，一般不用於書面；書面語多用無附加的複數形式（後可加完整代詞）。

aktast – 中間被動語態 (miðmynd)

不定詞nafnháttur		að aktast
動名詞sagnbót		aktast
現在分詞 lýsingarháttur nútíðar		aktandist (罕用，參見附錄)
		直陳語氣 framsöguháttur			假設語氣 viðtengingarháttur
		present nútíð	past þátíð		present nútíð	past þátíð
單數	ég	aktast	aktaðist		aktist	aktaðist
	þú	aktast	aktaðist		aktist	aktaðist
	hann, hún, það	aktast	aktaðist		aktist	aktaðist
複數	við	öktumst	öktuðumst		öktumst	öktuðumst
	þið	aktist	öktuðust		aktist	öktuðust
	þeir, þær, þau	aktast	öktuðust		aktist	öktuðust
		祈使語氣 boðháttur
單數	þú	aktast (þú), aktastu
複數	þið	aktist (þið), aktisti1

¹ 口語形式，一般不用於書面；書面語多用無附加的複數形式（後可加完整代詞）。

aktaður — 過去分詞 (lýsingarháttur þátíðar)

強變化 (sterk beyging)	單數 (eintala)			複數 (fleirtala)
	陽性 (karlkyn)	陰性 (kvenkyn)	中性 (hvorugkyn)	陽性 (karlkyn)	陰性 (kvenkyn)	中性 (hvorugkyn)
主格 (nefnifall)	aktaður	öktuð	aktað	aktaðir	aktaðar	öktuð
賓格 (þolfall)	aktaðan	aktaða	aktað	aktaða	aktaðar	öktuð
與格 (þágufall)	öktuðum	aktaðri	öktuðu	öktuðum	öktuðum	öktuðum
屬格 (eignarfall)	aktaðs	aktaðrar	aktaðs	aktaðra	aktaðra	aktaðra
弱變化 (veik beyging)	單數 (eintala)			複數 (fleirtala)
	陽性 (karlkyn)	陰性 (kvenkyn)	中性 (hvorugkyn)	陽性 (karlkyn)	陰性 (kvenkyn)	中性 (hvorugkyn)
主格 (nefnifall)	aktaði	aktaða	aktaða	öktuðu	öktuðu	öktuðu
賓格 (þolfall)	aktaða	öktuðu	aktaða	öktuðu	öktuðu	öktuðu
與格 (þágufall)	aktaða	öktuðu	aktaða	öktuðu	öktuðu	öktuðu
屬格 (eignarfall)	aktaða	öktuðu	aktaða	öktuðu	öktuðu	öktuðu

印尼語

其他形式

• akte (非標準)

詞源

古典借詞，源自拉丁語 ācta，āctum 的複數，源自 agō，源自原始印歐語 *h₂eǵ-。意譯自荷蘭語 akte。印尼語 akte 的同源對似詞。

發音

• 國際音標^(幫助): /ak̚ta/
• 斷字：ak‧ta

名詞

akta (複數 duplication)

1. 證書

   近義詞：sertifikat

   近義詞：sijil (標準馬來語)

2. 契據；法律上的合同

   近義詞：surat ikatan (標準馬來語)

用法說明

由於詞源相同，這個詞在標準馬來語和印度尼西亞語之間為同形異義詞。汶萊／文萊、[[[馬來西亞]]和新加坡對此詞的用法可見馬來語章節。

下位詞

• akta autentik
• akta bawah tangan
• akta catatan sipil
• akta hibah
• akta jual beli
• akta kelahiran
• akta kematian
• akta kenal lahir
• akta mengajar
• akta nikah
• akta notaris
• akta pendirian
• akta persetujuan
• akta proteksi data

相關詞彙

• aktentas

派生語彙

• → 閩南語：沃智 (iáu-tì)，沃治 (iáu-tī)

延伸閱讀

• “akta”在《Kamus Besar Bahasa Indonesia (KBBI) Daring》上的資料，Jakarta:Badan Pengembangan dan Pembinaan Bahasa, Kementerian Pendidikan dan Kebudayaan Republik Indonesia，2016。

拉脫維亞語

名詞

akta 陽

1. akts的屬格單數形

呂勒薩米語

呂勒薩米語數字 ^(編)

		10
		1	2  →	10  →
基數詞：akta    序數詞：vuostasj

詞源

繼承自原始薩米語 *ëktë。

數詞

akta

1. 一

屈折

本數詞需要添加變格表模板。

延伸閱讀

• Koponen, Eino; Ruppel, Klaas; Aapala, Kirsti, editors (2002-2008年) Álgu database: 薩米語詞源數據庫‎^[1]，赫爾辛基：芬蘭語言研究院

馬來語

詞源

古典借詞，源自拉丁語 ācta, plural of āctum，源自 agō，源自原始印歐語 *h₂eǵ-。意譯自英語 act。

發音

• 國際音標^(幫助): /aktɐ/
• 韻部：-aktə

名詞

akta (爪夷文 اکتا，複數 akta-akta，非正式第一人稱屬格 aktaku，不禮貌第二人稱屬格 aktamu，第三人稱屬格 aktanya)

1. 法案，法令

用法說明

由於詞源相同，這個詞在標準馬來語和印度尼西亞語之間為同形異義詞。印度尼西亞對此詞的用法可見印尼語章節。

延伸閱讀

• “akta”在《Pusat Rujukan Persuratan Melayu | Malay Literary Reference Centre》上的資料，Kuala Lumpur:Dewan Bahasa dan Pustaka，2017。

北薩米語

北薩米語數字 ^(編)

		10
	←  0	1	2  →	10  →
基數詞：okta, akta    序數詞：vuosttaš

發音

• (凱于圖凱努) 國際音標^(幫助): /ˈakːta/

數詞

akta

1. okta的另一種寫法

屈折

本數詞需要添加變格表模板。

書面挪威語

其他形式

• akten

發音

• 國際音標^(幫助): /akta/

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-akta
• 斷字：ak‧ta

名詞

akta 陽 或 陰

1. akt 的定指陰性單數

異序詞

• kata, taka

新挪威語

名詞

akta 陰

1. akt 的定指單數

土耳其語

名詞

akta

1. ak 的方位格單數