kanca
外观
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自一斯拉夫語族語言,可能源自原始斯拉夫語 *koňь。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]kanca (複數 kancák)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | kanca | kancák |
| 賓格 | kancát | kancákat |
| 與格 | kancának | kancáknak |
| 工具格 | kancával | kancákkal |
| 因果格 | kancáért | kancákért |
| 轉移格 | kancává | kancákká |
| 到格 | kancáig | kancákig |
| 形式樣格 | kancaként | kancákként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | kancában | kancákban |
| 頂格 | kancán | kancákon |
| 接格 | kancánál | kancáknál |
| 入格 | kancába | kancákba |
| 上下格 | kancára | kancákra |
| 向格 | kancához | kancákhoz |
| 出格 | kancából | kancákból |
| 上格 | kancáról | kancákról |
| 奪格 | kancától | kancáktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
kancáé | kancáké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
kancáéi | kancákéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | kancám | kancáim |
| 第二人稱單數 | kancád | kancáid |
| 第三人稱單數 | kancája | kancái |
| 第一人稱複數 | kancánk | kancáink |
| 第二人稱複數 | kancátok | kancáitok |
| 第三人稱複數 | kancájuk | kancáik |
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ kanca in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
印尼語
[编辑]詞源
[编辑]源自爪哇語 kanca (ꦏꦚ꧀ꦕ,“朋友”),源自古爪哇語 kañca (“朋友”)。
發音
[编辑]名詞
[编辑]kanca (複數 kanca-kanca)
- (爪哇) 朋友
- (爪哇) 下級
- 近義詞:kaki tangan, pembantu
其他寫法
[编辑]派生詞
[编辑]拓展閱讀
[编辑]- “kanca”, in Kamus Besar Bahasa Indonesia [Great Dictionary of the Indonesian Language] (in 印尼語), Jakarta: Agency for Language Development and Cultivation – Ministry of Education, Culture, Research, and Technology of the Republic of Indonesia, 2016
爪哇語
[编辑]| 其他字体 | |
|---|---|
| 喀拉坎文 | ꦏꦚ꧀ꦕ |
| 拉丁字母 | kanca |
詞源
[编辑]名詞
[编辑]kanca (krama-ngoko kanca)
派生語彙
[编辑]- → 印尼語:kanca
參考資料
[编辑]- "kanca" in W. J. S. Poerwadarminta, Bausastra Jawa. J. B. Wolters' Uitgevers-Maatschappij N. V. Groningen, Batavia, 1939
土耳其語
[编辑]詞源
[编辑]源自鄂圖曼土耳其語 قانجه (kanca),源自威尼斯語 ganzo。