跳转到内容

dél

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:delDeldėl-delde l'Del.dēļ

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語維基百科有一篇條目關於:
Wikipedia hu
Compass rose

詞源

[编辑]

借自烏古爾語支語言,時間早於9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈;源自原始突厥語 *düĺ (中午)[1]對比圖瓦語 дүш (düš中午),方言土耳其語 düş (中午)

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

dél (複數 delek)

  1. 中午
  2. ,縮寫D

變格

[编辑]
Inflection (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 dél delek
賓格 delet deleket
與格 délnek deleknek
工具格 déllel delekkel
因果格 délért delekért
轉移格 déllé delekké
到格 délig delekig
形式樣格 délként delekként
情態樣格
內格 délben delekben
頂格 délen deleken
接格 délnél deleknél
入格 délbe delekbe
上下格 délre delekre
向格 délhez delekhez
出格 délből delekből
上格 délről delekről
奪格 déltől delektől
非定語
所有格 – 單數
délé deleké
非定語
所有格 – 複數
déléi delekéi
dél所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 delem deleim
第二人稱單數 deled deleid
第三人稱單數 dele delei
第一人稱複數 delünk deleink
第二人稱複數 deletek deleitek
第三人稱複數 delük deleik

派生詞

[编辑]

參考資料

[编辑]
  1. dél in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

西班牙語

[编辑]

詞源

[编辑]

縮約形

[编辑]

dél

  1. (棄用) 的,從他

相關詞彙

[编辑]