dél
外观
匈牙利語
[编辑]
詞源
[编辑]借自烏古爾語支語言,時間早於9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈;源自原始突厥語 *düĺ (“中午”)。[1]對比圖瓦語 дүш (düš,“中午”),方言土耳其語 düş (“中午”)。
發音
[编辑]名詞
[编辑]dél (複數 delek)
變格
[编辑]變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | dél | delek |
賓格 | delet | deleket |
與格 | délnek | deleknek |
工具格 | déllel | delekkel |
因果格 | délért | delekért |
轉移格 | déllé | delekké |
到格 | délig | delekig |
樣格-形式 | délként | delekként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | délben | delekben |
頂格 | délen | deleken |
接格 | délnél | deleknél |
入格 | délbe | delekbe |
上下格 | délre | delekre |
向格 | délhez | delekhez |
出格 | délből | delekből |
上格 | délről | delekről |
奪格 | déltől | delektől |
派生詞
[编辑]- (中午): délben, delel, délelőtt, déli, délután
- (南): Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Amerika, Dél-Európa, Dél-Karolina, délkelet, Dél-Korea, délnyugat, dél-délkelet, dél-délnyugat, délszláv, Dél-Szudán, Új-Dél-Wales
參考資料
[编辑]- ↑ dél in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
西班牙語
[编辑]詞源
[编辑]縮約形
[编辑]dél