dél
外观
匈牙利語
[编辑]
詞源
[编辑]借自烏古爾語支語言,時間早於9-10世紀之交匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈;源自原始突厥語 *düĺ (“中午”)。[1]對比圖瓦語 дүш (düš,“中午”),方言土耳其語 düş (“中午”)。
發音
[编辑]名詞
[编辑]dél (複數 delek)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | dél | delek |
| 賓格 | delet | deleket |
| 與格 | délnek | deleknek |
| 工具格 | déllel | delekkel |
| 因果格 | délért | delekért |
| 轉移格 | déllé | delekké |
| 到格 | délig | delekig |
| 形式樣格 | délként | delekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | délben | delekben |
| 頂格 | délen | deleken |
| 接格 | délnél | deleknél |
| 入格 | délbe | delekbe |
| 上下格 | délre | delekre |
| 向格 | délhez | delekhez |
| 出格 | délből | delekből |
| 上格 | délről | delekről |
| 奪格 | déltől | delektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
délé | deleké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
déléi | delekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | delem | deleim |
| 第二人稱單數 | deled | deleid |
| 第三人稱單數 | dele | delei |
| 第一人稱複數 | delünk | deleink |
| 第二人稱複數 | deletek | deleitek |
| 第三人稱複數 | delük | deleik |
派生詞
[编辑]- (中午): délben, delel, délelőtt, déli, délután
- (南): Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Amerika, Dél-Európa, Dél-Karolina, délkelet, Dél-Korea, délnyugat, dél-délkelet, dél-délnyugat, délszláv, Dél-Szudán, Új-Dél-Wales
參考資料
[编辑]- ↑ dél in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
西班牙語
[编辑]詞源
[编辑]縮約形
[编辑]dél
