elektron
參見:Elektron
南非語[编辑]
發音[编辑]
音頻 (文檔)
名詞[编辑]
elektron (複數 elektrone)
- (物理學) 電子
捷克語[编辑]
詞源[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektron m 無生
變格[编辑]
變格
單數 | 複數 | |
---|---|---|
主格 | elektron | elektrony |
屬格 | elektronu | elektronů |
與格 | elektronu | elektronům |
賓格 | elektron | elektrony |
呼格 | elektrone | elektrony |
方位格 | elektronu | elektronech |
工具格 | elektronem | elektrony |
衍生詞彙[编辑]
相關詞彙[编辑]
參考資料[编辑]
- ↑ "elektron" in Jiří Rejzek, Český etymologický slovník, electronic version, Leda, 2007
延伸閱讀[编辑]
- Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 elektron 的內容
- Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 elektron 的內容
丹麥語[编辑]
發音[编辑]
- 韻部:-oːˀn
名詞[编辑]
elektron c (定单数 elektronen,不定复数 elektroner)
變格[编辑]
elektron 的变格
通性 | 单数 | 复数 | ||
---|---|---|---|---|
不定 | 定 | 不定 | 定 | |
主格 与格 宾格 |
elektron | elektronen | elektroner | elektronerne |
属格 | elektrons | elektronens | elektroners | elektronernes |
參考資料[编辑]
荷蘭語[编辑]
其他形式[编辑]
- electron (已被取代)
詞源[编辑]
借自英語 electron。等價於elektro- + ionof 混成詞,可分析為 elektro- + -on。
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektron n (複數 elektronen,指小詞 elektrontje n 或 elektronnetje n)
衍生詞彙[编辑]
相關詞彙[编辑]
派生語彙[编辑]
- → 印尼語: elektron
世界語[编辑]
名詞[编辑]
elektron
- elektro 的賓格單數
匈牙利語[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektron (可數和不可數,複數 elektronok)
變格[编辑]
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | elektron | elektronok |
賓格 | elektront | elektronokat |
與格 | elektronnak | elektronoknak |
工具格 | elektronnal | elektronokkal |
因果格 | elektronért | elektronokért |
轉移格 | elektronná | elektronokká |
到格 | elektronig | elektronokig |
樣格-形式 | elektronként | elektronokként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | elektronban | elektronokban |
頂格 | elektronon | elektronokon |
接格 | elektronnál | elektronoknál |
入格 | elektronba | elektronokba |
上下格 | elektronra | elektronokra |
向格 | elektronhoz | elektronokhoz |
出格 | elektronból | elektronokból |
上格 | elektronról | elektronokról |
奪格 | elektrontól | elektronoktól |
elektron 的所有格形
|
衍生詞彙[编辑]
複合詞
延伸閱讀[编辑]
- (粒子): elektron in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (合金): elektron in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- elektron in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
印尼語[编辑]
詞源[编辑]
借自荷蘭語 elektron、electron,源自英語 electron。
發音[编辑]
名詞[编辑]
èlèktron (第一人稱所有格 elektronku,第二人稱所有格 elektronmu,第三人稱所有格 elektronnya)
- (物理學) 電子
下位詞[编辑]
相關詞彙[编辑]
延伸閱讀[编辑]
- “elektron” in Kamus Besar Bahasa Indonesia (KBBI) Daring, Jakarta: Badan Pengembangan dan Pembinaan Bahasa, Kementerian Pendidikan dan Kebudayaan Republik Indonesia, 2016.
馬來語[编辑]
詞源[编辑]
源自英語 electron,源自古希臘語 ἤλεκτρον (ḗlektron)。
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektron (複數 elektron-elektron)
- (物理) 電子
書面挪威語[编辑]
詞源[编辑]
名詞[编辑]
elektron n (定單數 elektronet,不定複數 elektron 或 elektroner,定複數 elektrona 或 elektronene)
- (物理學) 電子
參考資料[编辑]
- “elektron”在 书面挪威语词典中的解释。
新挪威語[编辑]
詞源[编辑]
名詞[编辑]
elektron n (定單數 elektronet,不定複數 elektron,定複數 elektrona)
- (物理學) 電子
參考資料[编辑]
- “elektron”在 新挪威语词典中的解释。
波蘭語[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektron m 無生
變格[编辑]
elektron的變格
單數 | 複數 | |
---|---|---|
主格 | elektron | elektrony |
屬格 | elektronu | elektronów |
與格 | elektronowi | elektronom |
賓格 | elektron | elektrony |
工具格 | elektronem | elektronami |
方位格 | elektronie | elektronach |
呼格 | elektronie | elektrony |
衍生詞彙[编辑]
形容詞
名詞
延伸閱讀[编辑]
- 參見elektron 在 Wielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN 中的內容
- 參見波蘭語詞典PWN上有關elektron的內容
塞爾維亞-克羅地亞語[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elèktrōn m (西里爾字母拼寫 елѐктро̄н)
- (物理學) 電子
變格[编辑]
elektron 的变格
单数 | 复数 | |
---|---|---|
主格 | elèktrōn | elektroni |
属格 | elektróna | elektrona |
与格 | elektronu | elektronima |
宾格 | elektron | elektrone |
呼格 | elektrone | elektroni |
位格 | elektronu | elektronima |
工具格 | elektronom | elektronima |
斯洛文尼亞語[编辑]
詞源1[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektrọ́n m 無生
屈折[编辑]
陽性inan.,硬音o-詞幹 | |||
---|---|---|---|
主格單數 | elektrón | ||
屬格單數 | elektróna | ||
單數 | 雙數 | 複數 | |
主格 | elektrón | elektróna | elektróni |
賓格 | elektrón | elektróna | elektróne |
屬格 | elektróna | elektrónov | elektrónov |
與格 | elektrónu | elektrónoma | elektrónom |
方位格 | elektrónu | elektrónih | elektrónih |
工具格 | elektrónom | elektrónoma | elektróni |
詞源2[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elẹ̑ktron m 無生
屈折[编辑]
陽性inan.,硬音o-詞幹 | ||
---|---|---|
主格 | eléktron | |
屬格 | eléktrona | |
單數 | ||
主格 | eléktron | |
賓格 | eléktron | |
屬格 | eléktrona | |
與格 | eléktronu | |
方位格 | eléktronu | |
工具格 | eléktronom |
延伸閱讀[编辑]
- elektron, Slovarji Inštituta za slovenski jezik Frana Ramovša ZRC SAZU. portal Fran
瑞典語[编辑]
發音[编辑]
名詞[编辑]
elektron c
- (物理學) 電子
變格[编辑]
elektron 的變格形式 | ||||
---|---|---|---|---|
單數 | 複數 | |||
不定 | 定指 | 不定 | 定指 | |
主格 | elektron | elektronen | elektroner | elektronerna |
屬格 | elektrons | elektronens | elektroners | elektronernas |
土耳其語[编辑]
詞源[编辑]
名詞[编辑]
elektron (定宾格 elektronu,复数 elektronlar)
- (物理學) 電子
分类:
- 有音頻鏈接的南非語詞
- 南非語詞元
- 南非語名詞
- 南非語 物理學
- 南非語 輕子
- 派生自英語的捷克語詞
- 捷克語3音節詞
- 有國際音標的捷克語詞
- 捷克語詞元
- 捷克語名詞
- 捷克語陽性名詞
- 捷克語無生名詞
- 捷克語 物理學
- 捷克語 輕子
- 捷克語 合金
- Rhymes:丹麥語/oːˀn
- Rhymes:丹麥語/oːˀn/3音節
- 丹麥語詞元
- 丹麥語名詞
- 丹麥語通性名詞
- 丹麥語 輕子
- 源自英語的荷蘭語借詞
- 派生自英語的荷蘭語詞
- 荷蘭語混成詞
- 含有後綴-on的荷蘭語詞
- 有國際音標的荷蘭語詞
- 有音頻鏈接的荷蘭語詞
- 荷蘭語詞元
- 荷蘭語名詞
- 荷蘭語中性名詞
- 荷蘭語 輕子
- 世界語非詞元形式
- 世界語名詞變格形
- 有國際音標的匈牙利語詞
- Rhymes:匈牙利語/on
- Rhymes:匈牙利語/on/3音節
- 匈牙利語可數和不可數名詞
- 匈牙利語詞元
- 匈牙利語名詞
- 匈牙利語 物理學
- 匈牙利语 化学
- 匈牙利語 輕子
- 源自荷蘭語的印尼語借詞
- 派生自荷蘭語的印尼語詞
- 派生自英語的印尼語詞
- 有國際音標的印尼語詞
- 印尼語詞元
- 印尼語名詞
- 印尼語不可數名詞
- 印尼語 物理學
- 印尼語 輕子
- 派生自英語的馬來語詞
- 派生自古希臘語的馬來語詞
- 馬來語3音節詞
- 有國際音標的馬來語詞
- Rhymes:馬來語/ɔn
- 馬來語詞元
- 馬來語名詞
- 馬來語 次原子粒子
- 馬來語 輕子
- 派生自英語的書面挪威語詞
- 含有後綴-on的書面挪威語詞
- 書面挪威語詞元
- 書面挪威語名詞
- 書面挪威語中性名詞
- 書面挪威語 物理學
- 書面挪威語 輕子
- 派生自英語的新挪威語詞
- 含有後綴-on的新挪威語詞
- 新挪威語詞元
- 新挪威語名詞
- 新挪威語中性名詞
- 新挪威語 物理學
- 新挪威語 輕子
- 波蘭語3音節詞
- 有國際音標的波蘭語詞
- 有音頻鏈接的波蘭語詞
- Rhymes:波蘭語/ɛktrɔn
- Rhymes:波蘭語/ɛktrɔn/3音節
- 波蘭語詞元
- 波蘭語名詞
- 波蘭語陽性名詞
- 波蘭語無生名詞
- 波蘭語 輕子
- 有國際音標的塞爾維亞-克羅地亞語詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語詞元
- 塞爾維亞-克羅地亞語名詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語陽性名詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語 物理學
- 塞爾維亞-克羅地亞語 輕子
- 斯洛文尼亞語3音節詞
- 有國際音標的斯洛文尼亞語詞
- 斯洛文尼亞語詞元
- 斯洛文尼亞語名詞
- 斯洛文尼亞語陽性名詞
- 斯洛文尼亞語陽性無生名詞
- 斯洛文尼亞語無生名詞
- 斯洛文尼亞語陽性硬音o-詞幹名詞
- 斯洛文尼亞語 合金
- 斯洛文尼亞語 輕子
- 有國際音標的瑞典語詞
- 瑞典語詞元
- 瑞典語名詞
- 瑞典語通性名詞
- 瑞典語 物理學
- 瑞典語 輕子
- 源自法語的土耳其語借詞
- 派生自法語的土耳其語詞
- 土耳其語詞元
- 土耳其語名詞
- 土耳其語 物理學
- 土耳其語 輕子