elektron
外观
參見:Elektron
南非語
[编辑]發音
[编辑]音頻: (檔案)
名詞
[编辑]elektron (複數 elektrone)
捷克語
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elektron 陽 無生
變格
[编辑]elektron 的變格 (硬音陽性無生)
| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | elektron | elektrony |
| 屬格 | elektronu | elektronů |
| 與格 | elektronu | elektronům |
| 賓格 | elektron | elektrony |
| 呼格 | elektrone | elektrony |
| 方位格 | elektronu | elektronech |
| 工具格 | elektronem | elektrony |
衍生詞彙
[编辑]相關詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ "elektron" in Jiří Rejzek, Český etymologický slovník, electronic version, Leda, 2007
延伸閱讀
[编辑]- Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 elektron 的內容
- Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 elektron 的內容
丹麥語
[编辑]發音
[编辑]- 韻部:-oːˀn
名詞
[编辑]elektron 通 (定指单数 elektronen,不定复数 elektroner)
變格
[编辑]| 通性 | 單數 | 複數 | ||
|---|---|---|---|---|
| 不定 | 定指 | 不定 | 定指 | |
| 主格 | elektron | elektronen | elektroner | elektronerne |
| 屬格 | elektrons | elektronens | elektroners | elektronernes |
參考資料
[编辑]荷蘭語
[编辑]其他形式
[编辑]- electron (已被取代)
詞源
[编辑]借自英語 electron。等價於elektro- + ion 組成的混成詞,可分析為 elektro- + -on。
發音
[编辑]名詞
[编辑]elektron 中 (複數 elektronen,指小 elektrontje 中 或 elektronnetje 中)
衍生詞彙
[编辑]相關詞彙
[编辑]派生語彙
[编辑]- → 印尼語:elektron
世界語
[编辑]名詞
[编辑]elektron
- elektro 的賓格單數
匈牙利語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elektron (可數和不可數,複數 elektronok)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | elektron | elektronok |
| 賓格 | elektront | elektronokat |
| 與格 | elektronnak | elektronoknak |
| 工具格 | elektronnal | elektronokkal |
| 因果格 | elektronért | elektronokért |
| 轉移格 | elektronná | elektronokká |
| 到格 | elektronig | elektronokig |
| 形式樣格 | elektronként | elektronokként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | elektronban | elektronokban |
| 頂格 | elektronon | elektronokon |
| 接格 | elektronnál | elektronoknál |
| 入格 | elektronba | elektronokba |
| 上下格 | elektronra | elektronokra |
| 向格 | elektronhoz | elektronokhoz |
| 出格 | elektronból | elektronokból |
| 上格 | elektronról | elektronokról |
| 奪格 | elektrontól | elektronoktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
elektroné | elektronoké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
elektronéi | elektronokéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | elektronom | elektronjaim |
| 第二人稱單數 | elektronod | elektronjaid |
| 第三人稱單數 | elektronja | elektronjai |
| 第一人稱複數 | elektronunk | elektronjaink |
| 第二人稱複數 | elektronotok | elektronjaitok |
| 第三人稱複數 | elektronjuk | elektronjaik |
衍生詞彙
[编辑]延伸閱讀
[编辑]- (粒子): elektron in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (合金): elektron in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- elektron in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
印尼語
[编辑]詞源
[编辑]借自荷蘭語 elektron、electron,源自英語 electron。
發音
[编辑]名詞
[编辑]èlèktron (不可數)
下位詞
[编辑]相關詞彙
[编辑]延伸閱讀
[编辑]- “elektron”在《Kamus Besar Bahasa Indonesia (KBBI) Daring》上的資料,Jakarta:Badan Pengembangan dan Pembinaan Bahasa, Kementerian Pendidikan dan Kebudayaan Republik Indonesia,2016。
馬來語
[编辑]詞源
[编辑]源自英語 electron,源自古希臘語 ἤλεκτρον (ḗlektron)。
發音
[编辑]名詞
[编辑]elektron (複數 elektron-elektron)
書面挪威語
[编辑]詞源
[编辑]名詞
[编辑]elektron 中 (定指單數 elektronet,不定複數 elektron 或 elektroner,定指複數 elektrona 或 elektronene)
參考資料
[编辑]- “elektron”在《书面挪威语词典》中的解释。
新挪威語
[编辑]詞源
[编辑]名詞
[编辑]elektron 中 (定單數 elektronet,不定複數 elektron,定複數 elektrona)
參考資料
[编辑]- “elektron”在《新挪威语词典》中的解释。
波蘭語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elektron 陽 無生
變格
[编辑]elektron 的變格
| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | elektron | elektrony |
| 屬格 | elektronu | elektronów |
| 與格 | elektronowi | elektronom |
| 賓格 | elektron | elektrony |
| 工具格 | elektronem | elektronami |
| 方位格 | elektronie | elektronach |
| 呼格 | elektronie | elektrony |
衍生詞彙
[编辑]形容詞
延伸閱讀
[编辑]- 參見elektron in Wielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN 中的內容
- 參見波蘭語詞典PWN上有關elektron的內容
塞爾維亞-克羅地亞語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elèktrōn 陽 無生 (西里爾字母拼寫 елѐктро̄н)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | elèktrōn | elektroni |
| 屬格 | elektróna | elektrona |
| 與格 | elektronu | elektronima |
| 賓格 | elektron | elektrone |
| 呼格 | elektrone | elektroni |
| 方位格 | elektronu | elektronima |
| 工具格 | elektronom | elektronima |
斯洛文尼亞語
[编辑]詞源1
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elektrọ́n 陽 無生
屈折
[编辑]| 陽性inan.,硬音o-詞幹 | |||
|---|---|---|---|
| 主格單數 | elektrón | ||
| 屬格單數 | elektróna | ||
| 單數 | 雙數 | 複數 | |
| 主格 | elektrón | elektróna | elektróni |
| 賓格 | elektrón | elektróna | elektróne |
| 屬格 | elektróna | elektrónov | elektrónov |
| 與格 | elektrónu | elektrónoma | elektrónom |
| 方位格 | elektrónu | elektrónih | elektrónih |
| 工具格 | elektrónom | elektrónoma | elektróni |
詞源2
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elẹ̑ktron 陽 無生
屈折
[编辑]| 陽性inan.,硬音o-詞幹 | ||
|---|---|---|
| 主格 | eléktron | |
| 屬格 | eléktrona | |
| 單數 | ||
| 主格 | eléktron | |
| 賓格 | eléktron | |
| 屬格 | eléktrona | |
| 與格 | eléktronu | |
| 方位格 | eléktronu | |
| 工具格 | eléktronom | |
延伸閱讀
[编辑]- elektron, Slovarji Inštituta za slovenski jezik Frana Ramovša ZRC SAZU. portal Fran
瑞典語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]elektron 通
變格
[编辑]| 主格 | 屬格 | ||
|---|---|---|---|
| 單數 | 不定 | elektron | elektrons |
| 定指 | elektronen | elektronens | |
| 複數 | 不定 | elektroner | elektroners |
| 定指 | elektronerna | elektronernas |
土耳其語
[编辑]詞源
[编辑]名詞
[编辑]elektron (定指宾格 elektronu,复数 elektronlar)
分类:
- 有音頻鏈接的南非語詞
- 南非語詞元
- 南非語名詞
- 南非語 物理學
- 南非語 輕子
- 派生自英語的捷克語詞
- 捷克語3音節詞
- 有國際音標的捷克語詞
- 捷克語詞元
- 捷克語名詞
- 捷克語陽性名詞
- 捷克語無生名詞
- 捷克語 物理學
- 捷克語陽性無生名詞
- 捷克語硬音陽性無生名詞
- 捷克語 輕子
- 捷克語 合金
- Rhymes:丹麥語/oːˀn
- Rhymes:丹麥語/oːˀn/3音節
- 丹麥語詞元
- 丹麥語名詞
- 丹麥語通性名詞
- 丹麥語 輕子
- 源自英語的荷蘭語借詞
- 派生自英語的荷蘭語詞
- 含有前綴elektro-的荷蘭語詞
- 荷蘭語混成詞
- 含有後綴-on的荷蘭語詞
- 有國際音標的荷蘭語詞
- 有音頻鏈接的荷蘭語詞
- 荷蘭語詞元
- 荷蘭語名詞
- 複數以-en結尾的荷蘭語名詞
- 複數有加長元音的荷蘭語名詞
- 荷蘭語中性名詞
- 荷蘭語 輕子
- 世界語非詞元形式
- 世界語名詞變格形
- 有國際音標的匈牙利語詞
- Rhymes:匈牙利語/on
- Rhymes:匈牙利語/on/3音節
- 匈牙利語可數和不可數名詞
- 匈牙利語詞元
- 匈牙利語名詞
- 匈牙利語 物理學
- 匈牙利語 化學
- 匈牙利語 輕子
- 源自荷蘭語的印尼語借詞
- 派生自荷蘭語的印尼語詞
- 派生自英語的印尼語詞
- 印尼語3音節詞
- 有國際音標的印尼語詞
- 印尼語詞元
- 印尼語名詞
- 印尼語不可數名詞
- 印尼語 物理學
- 印尼語 輕子
- 派生自英語的馬來語詞
- 派生自古希臘語的馬來語詞
- 有國際音標的馬來語詞
- Rhymes:馬來語/ɔn
- 馬來語詞元
- 馬來語名詞
- 馬來語 次原子粒子
- 馬來語 輕子
- 派生自英語的書面挪威語詞
- 含有後綴-on的書面挪威語詞
- 書面挪威語詞元
- 書面挪威語名詞
- 書面挪威語中性名詞
- 書面挪威語 物理學
- 書面挪威語 輕子
- 派生自英語的新挪威語詞
- 含有後綴-on的新挪威語詞
- 新挪威語詞元
- 新挪威語名詞
- 新挪威語中性名詞
- 新挪威語 物理學
- 新挪威語 輕子
- 波蘭語3音節詞
- 有國際音標的波蘭語詞
- 有音頻鏈接的波蘭語詞
- Rhymes:波蘭語/ɛktrɔn
- Rhymes:波蘭語/ɛktrɔn/3音節
- 波蘭語詞元
- 波蘭語名詞
- 波蘭語陽性名詞
- 波蘭語無生名詞
- 波蘭語 輕子
- 有國際音標的塞爾維亞-克羅地亞語詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語詞元
- 塞爾維亞-克羅地亞語名詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語陽性無生名詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語陽性名詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語無生名詞
- 塞爾維亞-克羅地亞語 物理學
- 塞爾維亞-克羅地亞語 輕子
- 斯洛文尼亞語3音節詞
- 有國際音標的斯洛文尼亞語詞
- 斯洛文尼亞語詞元
- 斯洛文尼亞語名詞
- 斯洛文尼亞語陽性無生名詞
- 斯洛文尼亞語陽性名詞
- 斯洛文尼亞語無生名詞
- 斯洛文尼亞語陽性硬音o-詞幹名詞
- 斯洛文尼亞語 合金
- 斯洛文尼亞語 輕子
- 有國際音標的瑞典語詞
- 瑞典語詞元
- 瑞典語名詞
- 瑞典語通性名詞
- 瑞典語 物理學
- 瑞典語 輕子
- 源自法語的土耳其語借詞
- 派生自法語的土耳其語詞
- 土耳其語詞元
- 土耳其語名詞
- 土耳其語 物理學
- 土耳其語 輕子

