numera

维基词典,自由的多语言词典
参见:númeranumerá numerâ

匈牙利语[编辑]

词源[编辑]

(此词的语源缺失或不完整。请协助添加,或在茶室进行讨论。尤其注意:“意思是怎么变化的?”) 源自拉丁语 numero 的变位形式。

发音[编辑]

名词[编辑]

numera (复数 numerák)

  1. (俚语) 性交
    • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:
      Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.
      “看起来做了两个小时的也没有帮助,伙计们。”加尔郁闷地说。
    • 2000, Hócipő[1], 卷 2,页号 5:
      Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.
      (请为本引文添加中文翻译)
    • 2000, Demokrata, 卷 4,页号 110:
      Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.
      (请为本引文添加中文翻译)

变格[编辑]

变格 (词干:长/高元音,元音和谐律:后)
单数 复数
主格 numera numerák
宾格 numerát numerákat
与格 numerának numeráknak
工具格 numerával numerákkal
因果格 numeráért numerákért
转移格 numerává numerákká
到格 numeráig numerákig
样格-形式 numeraként numerákként
样格-情态
内格 numerában numerákban
顶格 numerán numerákon
接格 numeránál numeráknál
入格 numerába numerákba
上下格 numerára numerákra
向格 numerához numerákhoz
出格 numerából numerákból
上格 numeráról numerákról
夺格 numerától numeráktól

派生词汇[编辑]

延伸阅读[编辑]

  • numera in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

意大利语[编辑]

动词[编辑]

numera

  1. numerare 的屈折变化形式:
    1. 第三人称单数现在时直陈式
    2. 第二人称单数命令式

异序词[编辑]

拉丁语[编辑]

动词[编辑]

numerā

  1. numerō第二人称单数现在时主动态命令式

参考资料[编辑]

下索布语[编辑]

发音[编辑]

名词[编辑]

numera

  1. numer属格单数
  2. numer主格双数
  3. numer宾格双数

葡萄牙语[编辑]

发音[编辑]

  • 断字:nu‧me‧ra
  • 韵部:-ɛɾɐ

动词[编辑]

numera

  1. numerar 的屈折变化形式:
    1. 第三人称单数现在时直陈式
    2. 第二人称单数命令式

西班牙语[编辑]

动词[编辑]

numera

  1. numerar 的屈折变化形式:
    1. 第三人称单数现在时直陈式
    2. 第二人称单数命令式

瑞典语[编辑]

副词[编辑]

numera (无比较级)

  1. 现在如今

参见[编辑]

延伸阅读[编辑]