numera

參見：númera、numerá 和 numerâ

匈牙利語

詞源

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。尤其注意：「意思是怎麼變化的？」) 源自拉丁語 numero 的變位形式。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈnumɛrɒ]
• 斷字：nu‧me‧ra
• 韻部：-rɒ

名詞

numera (複數 numerák)

1. (俚語) 性交
   • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:

     Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.

     “看起来做了两个小时的爱也没有帮助，伙计们。”加尔郁闷地说。

   • 2000，Hócipő‎^[1]，第 2 卷，第 5 頁：

     Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.

     （請為本引文添加中文翻譯）

   • 2000，Demokrata，第 4 卷，第 110 頁：

     Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.

     （請為本引文添加中文翻譯）

變格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	numera	numerák
賓格	numerát	numerákat
與格	numerának	numeráknak
工具格	numerával	numerákkal
因果格	numeráért	numerákért
轉移格	numerává	numerákká
到格	numeráig	numerákig
形式樣格	numeraként	numerákként
情態樣格	—	—
內格	numerában	numerákban
頂格	numerán	numerákon
接格	numeránál	numeráknál
入格	numerába	numerákba
上下格	numerára	numerákra
向格	numerához	numerákhoz
出格	numerából	numerákból
上格	numeráról	numerákról
奪格	numerától	numeráktól
非定語 所有格 – 單數	numeráé	numeráké
非定語 所有格 – 複數	numeráéi	numerákéi

numera 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	numerám	numeráim
第二人稱單數	numerád	numeráid
第三人稱單數	numerája	numerái
第一人稱複數	numeránk	numeráink
第二人稱複數	numerátok	numeráitok
第三人稱複數	numerájuk	numeráik

派生詞彙

• numerakirály、numeravirtuóz

延伸閱讀

• numera in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

意大利語

動詞

numera

1. numerare 的屈折：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

異序詞

• murena, rumena

拉丁語

動詞

numerā

1. numerō 的第二人稱單數現在時主動態命令式

參考資料

• numera在Charles du Fresne du Cange的Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition, 1883–1887)

下索布語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈnumɛra]

名詞

numera

1. numer 的屬格單數
2. numer 的主格雙數
3. numer 的賓格雙數

葡萄牙語

發音

• 國際音標^(幫助): /nuˈmɛ.ɾɐ/

• 斷字：nu‧me‧ra
• 韻部：-ɛɾɐ

動詞

numera

1. numerar 的屈折：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

西班牙語

動詞

numera

1. numerar 的屈折：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

瑞典語

副詞

numera (無比較級)

1. 現在，如今

參見

• än så länge
• hittills
• hädanefter

延伸閱讀

• numera in Svensk ordbok.