跳转到内容

tűz

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:tuzTuz

匈牙利語

[编辑]

發音

[编辑]

詞源1

[编辑]

源自原始烏戈爾語 *tüγɜtɜ*tüwɜtɜ ()。對比曼西語組[1][2]代替原始烏拉爾語 *tule

名詞

[编辑]

tűz (複數 tüzek)

  1. 熱情
    • 1844, Sándor Petőfi, János vitéz,[1] chapter 1, stanza 2, lines 1–2, translated by John Ridland:[2]
      Szerelem tüze ég fiatal szivében, / Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.
      With fiery young love his heart is blazing. / At the edge of the village his sheep are grazing. (字面意思為“愛情之在他年輕的心中燃燒”)

動詞

[编辑]

tűz

  1. (不及物太陽) 發光發熱
變位
[编辑]
Inflection (詞幹:-e-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 tűz tüzek
賓格 tüzet tüzeket
與格 tűznek tüzeknek
工具格 tűzzel tüzekkel
因果格 tűzért tüzekért
轉移格 tűzzé tüzekké
到格 tűzig tüzekig
形式樣格 tűzként tüzekként
情態樣格
內格 tűzben tüzekben
頂格 tűzön tüzeken
接格 tűznél tüzeknél
入格 tűzbe tüzekbe
上下格 tűzre tüzekre
向格 tűzhöz tüzekhez
出格 tűzből tüzekből
上格 tűzről tüzekről
奪格 tűztől tüzektől
非定語
所有格 – 單數
tűzé tüzeké
非定語
所有格 – 複數
tűzéi tüzekéi
tűz所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 tüzem tüzeim
第二人稱單數 tüzed tüzeid
第三人稱單數 tüze tüzei
第一人稱複數 tüzünk tüzeink
第二人稱複數 tüzetek tüzeitek
第三人稱複數 tüzük tüzeik
派生詞
[编辑]

詞源2

[编辑]

源自古舊動詞tövik ()。與 (針,大頭針)同源。

動詞

[编辑]

tűz

  1. (及物)
  2. (及物) 固定

變位

[编辑]
派生詞
[编辑]
带前缀

(短語):

參考資料

[编辑]
  1. Entry #1864 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. tűz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀

[编辑]
  • () tűz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (縫;發光) tűz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.