tű

參見：Appendix:"tu"的變體

匈牙利語

詞源

源自古舊動詞tövik (“扎，戳，鑽”) + -ő ~ -ű （分詞後綴）。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈtyː]

• 音頻：

  (檔案)

• 韻部：-tyː

名詞

tű (複數 tűk)

1. 針

   近義詞: (不太常用) varrótű

2. 大頭針

   近義詞: gombostű

變格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)

	單數	複數
主格	tű	tűk
賓格	tűt	tűket
與格	tűnek	tűknek
工具格	tűvel	tűkkel
因果格	tűért	tűkért
轉移格	tűvé	tűkké
到格	tűig	tűkig
形式樣格	tűként	tűkként
情態樣格	—	—
內格	tűben	tűkben
頂格	tűn	tűkön
接格	tűnél	tűknél
入格	tűbe	tűkbe
上下格	tűre	tűkre
向格	tűhöz	tűkhöz
出格	tűből	tűkből
上格	tűről	tűkről
奪格	tűtől	tűktől
非定語 所有格 – 單數	tűé	tűké
非定語 所有格 – 複數	tűéi	tűkéi

tű 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	tűm	tűim
第二人稱單數	tűd	tűid
第三人稱單數	tűje	tűi
第一人稱複數	tűnk	tűink
第二人稱複數	tűtök	tűitek
第三人稱複數	tűjük	tűik

派生詞

複合詞

• biztosítótű
• brosstű
• gombostű
• hajtű
• iránytű
• melltű
• tűpárna
• tűsarok
• varrótű

短語

• tű a szénakazalban
• tűkön ül
• tűvé tesz

拓展閱讀

• tű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.