öreg

參見：oreg

匈牙利語

詞源

可能源自一突厥語族語言。對比土耳其語 iri。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈørɛɡ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：öreg
• 韻部：-ɛɡ

形容詞

öreg (比較級 öregebb，最高級 legöregebb)

1. (指人) 年老的

   近義詞：idős, agg, vén, koros, éltes

   反義詞：fiatal, ifjú

   Az öreg halász és a tenger ― 老人與海

2. (方言，指食物) 濃稠的
3. (方言，古) 大的

   öregujj ― 大腳趾

   öregszülő ― 祖父母

變格

Inflection (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	öreg	öregek
賓格	öreget	öregeket
與格	öregnek	öregeknek
工具格	öreggel	öregekkel
因果格	öregért	öregekért
轉移格	öreggé	öregekké
到格	öregig	öregekig
形式樣格	öregként	öregekként
情態樣格	—	—
內格	öregben	öregekben
頂格	öregen	öregeken
接格	öregnél	öregeknél
入格	öregbe	öregekbe
上下格	öregre	öregekre
向格	öreghez	öregekhez
出格	öregből	öregekből
上格	öregről	öregekről
奪格	öregtől	öregektől
非定語 所有格 – 單數	öregé	öregeké
非定語 所有格 – 複數	öregéi	öregekéi

派生詞

• öregbít
• öregecske
• öregedik
• öreges
• öregség
• öregszik

複合詞

• öreganyó
• öregapó
• öregasszony
• öregember
• öreglyuk

名詞

öreg (複數 öregek)

1. 老人，長者
2. (一般帶所有格後綴，口語) 父母，家長
3. (口語) 社群領導者

變格

Inflection (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	öreg	öregek
賓格	öreget	öregeket
與格	öregnek	öregeknek
工具格	öreggel	öregekkel
因果格	öregért	öregekért
轉移格	öreggé	öregekké
到格	öregig	öregekig
形式樣格	öregként	öregekként
情態樣格	—	—
內格	öregben	öregekben
頂格	öregen	öregeken
接格	öregnél	öregeknél
入格	öregbe	öregekbe
上下格	öregre	öregekre
向格	öreghez	öregekhez
出格	öregből	öregekből
上格	öregről	öregekről
奪格	öregtől	öregektől
非定語 所有格 – 單數	öregé	öregeké
非定語 所有格 – 複數	öregéi	öregekéi

öreg 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	öregem	öregeim
第二人稱單數	öreged	öregeid
第三人稱單數	örege	öregei
第一人稱複數	öregünk	öregeink
第二人稱複數	öregetek	öregeitek
第三人稱複數	öregük	öregeik

參見

• régi

拓展閱讀

• öreg in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.