kesztyű
匈牙利语[编辑]
词源[编辑]
源自kéz (“手”) + teü (“放”, tesz的弃用现在分词形)。[1]
发音[编辑]
名词[编辑]
kesztyű (复数 kesztyűk)
变格[编辑]
变格 (词干:长/高元音,元音和谐律:前圆唇) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | kesztyű | kesztyűk |
宾格 | kesztyűt | kesztyűket |
与格 | kesztyűnek | kesztyűknek |
工具格 | kesztyűvel | kesztyűkkel |
因果格 | kesztyűért | kesztyűkért |
转移格 | kesztyűvé | kesztyűkké |
到格 | kesztyűig | kesztyűkig |
样格-形式 | kesztyűként | kesztyűkként |
样格-情态 | — | — |
内格 | kesztyűben | kesztyűkben |
顶格 | kesztyűn | kesztyűkön |
接格 | kesztyűnél | kesztyűknél |
入格 | kesztyűbe | kesztyűkbe |
上下格 | kesztyűre | kesztyűkre |
向格 | kesztyűhöz | kesztyűkhöz |
出格 | kesztyűből | kesztyűkből |
上格 | kesztyűről | kesztyűkről |
夺格 | kesztyűtől | kesztyűktől |
kesztyű 的所有格形
|
派生词[编辑]
复合词
短语
参考资料[编辑]
- ↑ kesztyű in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展阅读[编辑]
- kesztyű in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.