görög

维基词典,自由的多语言词典

匈牙利语[编辑]

发音[编辑]

  • IPA(帮助)[ˈɡørøɡ]
  • 文档
  • 断字:gö‧rög

词源1[编辑]

源自斯拉夫语族语言,对比保加利亚语 грък (grǎk), 塞尔维亚-克罗地亚语 Grk (希腊的),源自拉丁语 Graecus (希腊的),源自古希腊语 Γραικός (Graikós, 希腊神话中一人名)

形容词[编辑]

görög (无比较级)

  1. 希腊(人/语)的
变格[编辑]
变格 (词干:-ö-,元音和谐律:前圆唇)
单数 复数
主格 görög görögök
宾格 görögöt görögöket
与格 görögnek görögöknek
工具格 göröggel görögökkel
因果格 görögért görögökért
转移格 göröggé görögökké
到格 görögig görögökig
样格-形式 görögként görögökként
样格-情态
内格 görögben görögökben
顶格 görögön görögökön
接格 görögnél görögöknél
入格 görögbe görögökbe
上下格 görögre görögökre
向格 göröghöz görögökhöz
出格 görögből görögökből
上格 görögről görögökről
夺格 görögtől görögöktől
派生词[编辑]

(复合词):

(短语):

名词[编辑]

görög (复数 görögök)

  1. 希腊人
  2. 希腊语
变格[编辑]
变格 (词干:-ö-,元音和谐律:前圆唇)
单数 复数
主格 görög görögök
宾格 görögöt görögöket
与格 görögnek görögöknek
工具格 göröggel görögökkel
因果格 görögért görögökért
转移格 göröggé görögökké
到格 görögig görögökig
样格-形式 görögként görögökként
样格-情态 görögül
内格 görögben görögökben
顶格 görögön görögökön
接格 görögnél görögöknél
入格 görögbe görögökbe
上下格 görögre görögökre
向格 göröghöz görögökhöz
出格 görögből görögökből
上格 görögről görögökről
夺格 görögtől görögöktől
派生词[编辑]

词源2[编辑]

源自一拟声词 + -ög (动词后缀)[1]

动词[编辑]

görög

  1. 不及物
变位[编辑]
派生词[编辑]

参考资料[编辑]

  1. görög in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (参见其第二版。)