görög

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語[編輯]

發音[編輯]

  • 國際音標(幫助)[ˈɡørøɡ]
  • 文檔
  • 斷字:gö‧rög

詞源1[編輯]

源自斯拉夫語族語言,對比保加利亞語 грък (grǎk), 塞爾維亞-克羅地亞語 Grk (希臘的),源自拉丁語 Graecus (希臘的),源自古希臘語 Γραικός (Graikós, 希臘神話中一人名)

形容詞[編輯]

görög (無比較級)

  1. 希臘(人/語)的
變格[編輯]
變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 görög görögök
賓格 görögöt görögöket
與格 görögnek görögöknek
工具格 göröggel görögökkel
因果格 görögért görögökért
轉移格 göröggé görögökké
到格 görögig görögökig
樣格-形式 görögként görögökként
樣格-情態
內格 görögben görögökben
頂格 görögön görögökön
接格 görögnél görögöknél
入格 görögbe görögökbe
上下格 görögre görögökre
向格 göröghöz görögökhöz
出格 görögből görögökből
上格 görögről görögökről
奪格 görögtől görögöktől
派生詞[編輯]

(複合詞):

(短語):

名詞[編輯]

görög (複數 görögök)

  1. 希臘人
  2. 希臘語
變格[編輯]
變格 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 görög görögök
賓格 görögöt görögöket
與格 görögnek görögöknek
工具格 göröggel görögökkel
因果格 görögért görögökért
轉移格 göröggé görögökké
到格 görögig görögökig
樣格-形式 görögként görögökként
樣格-情態 görögül
內格 görögben görögökben
頂格 görögön görögökön
接格 görögnél görögöknél
入格 görögbe görögökbe
上下格 görögre görögökre
向格 göröghöz görögökhöz
出格 görögből görögökből
上格 görögről görögökről
奪格 görögtől görögöktől
派生詞[編輯]

詞源2[編輯]

源自一擬聲詞 + -ög (動詞後綴)[1]

動詞[編輯]

görög

  1. 不及物
變位[編輯]
派生詞[編輯]

參考資料[編輯]

  1. görög in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)