könny
外观
匈牙利語
[编辑]其他形式
[编辑]詞源
[编辑]繼承自原始烏拉爾語 *küńele。同源詞包括芬蘭語 kyynel。[1][2][3]
發音
[编辑]名詞
[编辑]變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | könny | könnyek |
| 賓格 | könnyet | könnyeket |
| 與格 | könnynek | könnyeknek |
| 工具格 | könnyel | könnyekkel |
| 因果格 | könnyért | könnyekért |
| 轉移格 | könnyé | könnyekké |
| 到格 | könnyig | könnyekig |
| 形式樣格 | könnyként | könnyekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | könnyben | könnyekben |
| 頂格 | könnyön | könnyeken |
| 接格 | könnynél | könnyeknél |
| 入格 | könnybe | könnyekbe |
| 上下格 | könnyre | könnyekre |
| 向格 | könnyhöz | könnyekhez |
| 出格 | könnyből | könnyekből |
| 上格 | könnyről | könnyekről |
| 奪格 | könnytől | könnyektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
könnyé | könnyeké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
könnyéi | könnyekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | könnyem | könnyeim |
| 第二人稱單數 | könnyed | könnyeid |
| 第三人稱單數 | könnye | könnyei |
| 第一人稱複數 | könnyünk | könnyeink |
| 第二人稱複數 | könnyetek | könnyeitek |
| 第三人稱複數 | könnyük | könnyeik |
派生詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Entry #312 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ könny in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
- ↑ Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
延伸閱讀
[编辑]- könny in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.