egér
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]源自原始烏拉爾語 *šiŋere。與曼西語組, 埃爾齊亞語 чеерь (čejeŕ), 芬蘭語 hiiri, 愛沙尼亞語 hiir等同源。[1][2]
發音
[编辑]名詞
[编辑]egér (複數 egerek)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | egér | egerek |
| 賓格 | egeret | egereket |
| 與格 | egérnek | egereknek |
| 工具格 | egérrel | egerekkel |
| 因果格 | egérért | egerekért |
| 轉移格 | egérré | egerekké |
| 到格 | egérig | egerekig |
| 形式樣格 | egérként | egerekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | egérben | egerekben |
| 頂格 | egéren | egereken |
| 接格 | egérnél | egereknél |
| 入格 | egérbe | egerekbe |
| 上下格 | egérre | egerekre |
| 向格 | egérhez | egerekhez |
| 出格 | egérből | egerekből |
| 上格 | egérről | egerekről |
| 奪格 | egértől | egerektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
egéré | egereké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
egéréi | egerekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | egerem | egereim |
| 第二人稱單數 | egered | egereid |
| 第三人稱單數 | egere | egerei |
| 第一人稱複數 | egerünk | egereink |
| 第二人稱複數 | egeretek | egereitek |
| 第三人稱複數 | egerük | egereik |
派生詞
[编辑](復合詞):
(短語):
- ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek
- itatja az egereket
- Miki egér
- szegény, mint a templom egere
參考文獻
[编辑]- ↑ Entry #1006 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ egér in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
拓展閱讀
[编辑]- egér , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- egér in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).