benn
外观
參見:Benn
辛布里語
[编辑]其他寫法
[编辑]詞源
[编辑]源自中古高地德語 wenne, wanne ← 古高地德語 hwenne, hwanne ← 原始西日耳曼語 *hwannā ← *hwan ← 原始日耳曼語 *hwan (“何時”)。與德語 wenn, wann, 英語 when同源。參見ben。
副詞
[编辑]benn
- (Luserna) 何時
- Benn rifta dar bus? ― 巴士什麼時候到?
參考資料
[编辑]- “benn” in Cimbrian, Ladin, Mòcheno: Getting to know 3 peoples. 2015. Servizio minoranze linguistiche locali della Provincia autonoma di Trento, Trento, Italy.
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]bel (bél的變體) + -n (格後綴)。-ln → -nn。[1]
發音
[编辑]副詞
[编辑]benn (比較級:beljebb,最高級:legbeljebb)
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ benn in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
拓展閱讀
[编辑]- benn , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利語解釋詞典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- benn in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
中古威爾士語
[编辑]名詞
[编辑]benn
- penn的輔音濁化形。
古英語
[编辑]其他寫法
[编辑]詞源
[编辑]源自原始日耳曼語 *banjō。與古撒克遜語 beniwunda, 古諾爾斯語 ben (挪威語 ben)同源。
發音
[编辑]名詞
[编辑]benn f
- 傷口
- Ne ðær ænig com blod of benne
- 傷口處沒有血流出來。
相關詞彙
[编辑]古愛爾蘭語
[编辑]其他寫法
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]benn f (屬格 beinne,或 beinde,複數 benna,或 benda)
變格
[编辑]陰性 ā-詞幹 | |||
---|---|---|---|
單數 | 雙數 | 複數 | |
主格 | bennL | beinnL | bennaH |
呼格 | bennL | beinnL | bennaH |
賓格 | beinnN | beinnL | bennaH |
屬格 | beinneH | bennL | bennN |
與格 | beinnL | bennaib | bennaib |
後接形容詞的輔音變化:
|
派生詞
[编辑]- bennán (“有角的動物,牛;有角的物體”)
派生語彙
[编辑]輔音變化
[编辑]古愛爾蘭語輔音變化 | ||
---|---|---|
強化 | 弱化 | 鼻音化 |
benn | benn 讀作/v(ʲ)-/ |
mbenn |
注:有些形式只是假設,不是所有形式都一定存在。 |
拓展閱讀
[编辑]- Gregory Toner, Maire Ní Mhaonaigh, Sharon Arbuthnot, Dagmar Wodtko, Maire-Luise Theuerkauf, editors (2019年),“benn”,eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language
- ↑ Matasović, Ranko (2009年),“*bando-”,Etymological Dictionary of Proto-Celtic (Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series; 9),Leiden:Brill,ISBN 978-90-04-17336-1,第 54 頁
沃洛夫語
[编辑]< 0 | 1 | 2 > |
---|---|---|
序數詞:njëkk | ||
發音
[编辑]數詞
[编辑]benn
分类:
- 源自中古高地德語的辛布里語繼承詞
- 派生自中古高地德語的辛布里語詞
- 源自古高地德語的辛布里語繼承詞
- 派生自古高地德語的辛布里語詞
- 源自原始西日耳曼語的辛布里語繼承詞
- 派生自原始西日耳曼語的辛布里語詞
- 源自原始日耳曼語的辛布里語繼承詞
- 派生自原始日耳曼語的辛布里語詞
- 辛布里語詞元
- 辛布里語副詞
- 辛布里語疑問副詞
- 有使用例的辛布里語詞
- 有國際音標的匈牙利語詞
- 有音頻鏈接的匈牙利語詞
- Rhymes:匈牙利語/ɛnː
- 匈牙利語詞元
- 匈牙利語副詞
- 中古威爾士語非詞元形式
- 中古威爾士語名詞變格形
- 來自原始印歐語詞根*gʷʰen-的古英語詞
- 源自原始日耳曼語的古英語繼承詞
- 派生自原始日耳曼語的古英語詞
- 有國際音標的古英語詞
- 古英語詞元
- 古英語名詞
- 古英語陰性名詞
- 有使用例的古英語詞
- 源自原始凱爾特語的古愛爾蘭語繼承詞
- 派生自原始凱爾特語的古愛爾蘭語詞
- 有國際音標的古愛爾蘭語詞
- 古愛爾蘭語詞元
- 古愛爾蘭語名詞
- 古愛爾蘭語陰性名詞
- 古愛爾蘭語ā-詞幹名詞
- 有國際音標的沃洛夫語詞
- 有音頻鏈接的沃洛夫語詞
- 沃洛夫語詞元
- 沃洛夫語數詞
- 沃洛夫語基數詞