ólom

參見：olom

匈牙利語

詞源

（1490年左右） 來源有爭議。源自原始芬蘭-烏戈爾語或原始烏拉爾語 *wȣlmɜ (「鉛」)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈoːlom]
• 斷字：ólom

名詞

ólom (複數 ólmok)

1. 鉛

變格

變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	ólom	ólmok
賓格	ólmot	ólmokat
與格	ólomnak	ólmoknak
工具格	ólommal	ólmokkal
因果格	ólomért	ólmokért
轉移格	ólommá	ólmokká
到格	ólomig	ólmokig
樣格-形式	ólomként	ólmokként
樣格-情態	—	—
內格	ólomban	ólmokban
頂格	ólmon	ólmokon
接格	ólomnál	ólmoknál
入格	ólomba	ólmokba
上下格	ólomra	ólmokra
向格	ólomhoz	ólmokhoz
出格	ólomból	ólmokból
上格	ólomról	ólmokról
奪格	ólomtól	ólmoktól

ólom 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 ólmom ólmaim 第二人稱單數 ólmod ólmaid 第三人稱單數 ólma ólmai 第一人稱複數 ólmunk ólmaink 第二人稱複數 ólmotok ólmaitok 第三人稱複數 ólmuk ólmaik

派生詞

• ólomecet
• ólomkatona
• ólomszürke