muzsikus
外观
匈牙利语
[编辑]词源
[编辑]带拉丁化后缀 -ikus。词源有两种说法:
- 首次记录于1594年[1][2] 源自 muzsika (“音乐”)[1][3] + -s (名词后缀)[2],在本词的情况下则来自 -us 的形式。
- 源自古德语 Musikus,源自拉丁语 musicus,源自古希腊语 μουσικός (mousikós)。[4]
发音
[编辑]名词
[编辑]muzsikus (复数 muzsikusok)
变格
[编辑]变格 (词干:-o-,元音和谐律:后) | ||
---|---|---|
单数 | 复数 | |
主格 | muzsikus | muzsikusok |
宾格 | muzsikust | muzsikusokat |
与格 | muzsikusnak | muzsikusoknak |
工具格 | muzsikussal | muzsikusokkal |
因果格 | muzsikusért | muzsikusokért |
转移格 | muzsikussá | muzsikusokká |
到格 | muzsikusig | muzsikusokig |
样格-形式 | muzsikusként | muzsikusokként |
样格-情态 | — | — |
内格 | muzsikusban | muzsikusokban |
顶格 | muzsikuson | muzsikusokon |
接格 | muzsikusnál | muzsikusoknál |
入格 | muzsikusba | muzsikusokba |
上下格 | muzsikusra | muzsikusokra |
向格 | muzsikushoz | muzsikusokhoz |
出格 | muzsikusból | muzsikusokból |
上格 | muzsikusról | muzsikusokról |
夺格 | muzsikustól | muzsikusoktól |
muzsikus 的所有格形
|
相关词汇
[编辑]参考资料
[编辑]- ↑ 1.0 1.1 Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. ISBN 9630537702. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984).
- ↑ 2.0 2.1 muzsikus in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《词源词典:匈牙利语单词和词缀的起源》),布达佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (参见其第二版。)
- ↑ muzsika in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸阅读
[编辑]- muzsikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.