muzsika
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]源自拉丁語 mūsica，源自古希臘語 μουσική (mousikḗ，“繆斯的”)，派生自Μοῦσα (Moûsa，“繆斯”)。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | muzsika | muzsikák |
| 賓格 | muzsikát | muzsikákat |
| 與格 | muzsikának | muzsikáknak |
| 工具格 | muzsikával | muzsikákkal |
| 因果格 | muzsikáért | muzsikákért |
| 轉移格 | muzsikává | muzsikákká |
| 到格 | muzsikáig | muzsikákig |
| 形式樣格 | muzsikaként | muzsikákként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | muzsikában | muzsikákban |
| 頂格 | muzsikán | muzsikákon |
| 接格 | muzsikánál | muzsikáknál |
| 入格 | muzsikába | muzsikákba |
| 上下格 | muzsikára | muzsikákra |
| 向格 | muzsikához | muzsikákhoz |
| 出格 | muzsikából | muzsikákból |
| 上格 | muzsikáról | muzsikákról |
| 奪格 | muzsikától | muzsikáktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
muzsikáé | muzsikáké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
muzsikáéi | muzsikákéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | muzsikám | muzsikáim |
| 第二人稱單數 | muzsikád | muzsikáid |
| 第三人稱單數 | muzsikája | muzsikái |
| 第一人稱複數 | muzsikánk | muzsikáink |
| 第二人稱複數 | muzsikátok | muzsikáitok |
| 第三人稱複數 | muzsikájuk | muzsikáik |
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
拓展閱讀
[编辑]- muzsika in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.