légy

维基词典，自由的多语言词典

匈牙利语[编辑]

légy

发音[编辑]

词源1[编辑]

源自原始芬兰-乌戈尔语 *lᴕńćɜ (“虻，蝇”)。与乌得穆尔特语 лузь (luź)等同源。[1][2]

名词[编辑]

légy (复数 legyek)

  1. 蝇
变格[编辑]
变格 (词干：-e-，元音和谐律：前不圆唇)
单数 复数
主格 légy legyek
宾格 legyet legyeket
与格 légynek legyeknek
工具格 léggyel legyekkel
因果格 légyért legyekért
转移格 léggyé legyekké
到格 légyig legyekig
样格-形式 légyként legyekként
样格-情态 — —
内格 légyben legyekben
顶格 légyen legyeken
接格 légynél legyeknél
入格 légybe legyekbe
上下格 légyre legyekre
向格 légyhez legyekhez
出格 légyből legyekből
上格 légyről legyekről
夺格 légytől legyektől
légy 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 legyem legyeim
第二人称单数 legyed legyeid
第三人称单数 legye legyei
第一人称复数 legyünk legyeink
第二人称复数 legyetek legyeitek
第三人称复数 legyük legyeik
派生词[编辑]
(不推荐使用|lang=参数)
(不推荐使用|lang=参数)
复合词
(不推荐使用|lang=参数)
短语

词源2[编辑]

源自van (“是”)和lesz (“成为”)的共同词干 + -j。

其他写法[编辑]

动词[编辑]

légy

  1. van 的第二人称单数虚拟现在时不定
    Légy jó mindhalálig ― 至死不渝（莫里茨·日格蒙德1920年小说名）
  2. lesz 的第二人称单数虚拟现在时不定
派生词[编辑]

参考资料[编辑]

  1. ↑ Entry #501 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. ↑ légy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《词源词典：匈牙利语单词和词缀的起源》），布达佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （参见其第二版。）

拓展阅读[编辑]

  • légy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利语解释词典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
取自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=légy&oldid=5965734”