légy

維基詞典，自由的多語言詞典

匈牙利語[编辑]

légy

發音[编辑]

  • IPA(幫助)：[ˈleːɟ]
  • 音頻（文檔）
  • 韻部：-eːɟ

詞源1[编辑]

源自原始芬蘭-烏戈爾語 *lᴕńćɜ (“虻，蠅”)。與烏得穆爾特語 лузь (luź)等同源。[1][2]

名詞[编辑]

légy (複數 legyek)

  1. 蠅
變格[编辑]
變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
單數 複數
主格 légy legyek
賓格 legyet legyeket
與格 légynek legyeknek
工具格 léggyel legyekkel
因果格 légyért legyekért
轉移格 léggyé legyekké
到格 légyig legyekig
樣格-形式 légyként legyekként
樣格-情態 — —
內格 légyben legyekben
頂格 légyen legyeken
接格 légynél legyeknél
入格 légybe legyekbe
上下格 légyre legyekre
向格 légyhez legyekhez
出格 légyből legyekből
上格 légyről legyekről
奪格 légytől legyektől
légy 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 legyem legyeim
第二人称单数 legyed legyeid
第三人称单数 legye legyei
第一人称复数 legyünk legyeink
第二人称复数 legyetek legyeitek
第三人称复数 legyük legyeik
派生詞[编辑]
(不推薦使用|lang=參數)
(不推薦使用|lang=參數)
複合詞
(不推薦使用|lang=參數)
短語

詞源2[编辑]

源自van (“是”)和lesz (“成為”)的共同詞幹 + -j。

其他寫法[编辑]

動詞[编辑]

légy

  1. van 的第二人稱單數虛擬現在時不定
    Légy jó mindhalálig ― 至死不渝（莫里茨·日格蒙德1920年小說名）
  2. lesz 的第二人稱單數虛擬現在時不定
派生詞[编辑]

參考資料[编辑]

  1. ↑ Entry #501 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. ↑ légy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （參見其第二版。）

拓展閱讀[编辑]

  • légy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
来自“https://zh.wiktionary.org/w/index.php?title=légy&oldid=5965734”