légy
匈牙利語
[编辑]
發音
[编辑]詞源1
[编辑]源自原始芬蘭-烏戈爾語 *lᴕńćɜ (“虻，蠅”)。與烏得穆爾特語 лузь (luź)等同源。[1][2]
名詞
[编辑]légy (複數 legyek)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | légy | legyek |
| 賓格 | legyet | legyeket |
| 與格 | légynek | legyeknek |
| 工具格 | léggyel | legyekkel |
| 因果格 | légyért | legyekért |
| 轉移格 | léggyé | legyekké |
| 到格 | légyig | legyekig |
| 形式樣格 | légyként | legyekként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | légyben | legyekben |
| 頂格 | légyen | legyeken |
| 接格 | légynél | legyeknél |
| 入格 | légybe | legyekbe |
| 上下格 | légyre | legyekre |
| 向格 | légyhez | legyekhez |
| 出格 | légyből | legyekből |
| 上格 | légyről | legyekről |
| 奪格 | légytől | legyektől |
| 非定語 所有格 – 單數 |
légyé | legyeké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
légyéi | legyekéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | legyem | legyeim |
| 第二人稱單數 | legyed | legyeid |
| 第三人稱單數 | legye | legyei |
| 第一人稱複數 | legyünk | legyeink |
| 第二人稱複數 | legyetek | legyeitek |
| 第三人稱複數 | legyük | legyeik |
派生詞
[编辑]詞源2
[编辑]源自van (“是”)和lesz (“成為”)的共同詞幹 + -j。
其他寫法
[编辑]動詞
[编辑]légy
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Entry #501 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ légy in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
拓展閱讀
[编辑]- légy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.