dinnye
匈牙利语[编辑]
词源[编辑]
借自斯拉夫语族语言，源自原始斯拉夫语 *dyňa。[1][2]
发音[编辑]
名词[编辑]
dinnye (复数 dinnyék)
变格[编辑]
| 变格 (词干：长/高元音，元音和谐律：前不圆唇) | ||
|---|---|---|
| 单数 | 复数 | |
| 主格 | dinnye | dinnyék |
| 宾格 | dinnyét | dinnyéket |
| 与格 | dinnyének | dinnyéknek |
| 工具格 | dinnyével | dinnyékkel |
| 因果格 | dinnyéért | dinnyékért |
| 转移格 | dinnyévé | dinnyékké |
| 到格 | dinnyéig | dinnyékig |
| 样格-形式 | dinnyeként | dinnyékként |
| 样格-情态 | — | — |
| 内格 | dinnyében | dinnyékben |
| 顶格 | dinnyén | dinnyéken |
| 接格 | dinnyénél | dinnyéknél |
| 入格 | dinnyébe | dinnyékbe |
| 上下格 | dinnyére | dinnyékre |
| 向格 | dinnyéhez | dinnyékhez |
| 出格 | dinnyéből | dinnyékből |
| 上格 | dinnyéről | dinnyékről |
| 夺格 | dinnyétől | dinnyéktől |
派生词[编辑]
(不推荐使用
|lang=参数) 复合词
参考资料[编辑]
- ↑ dinnye in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《词源词典：匈牙利语单词和词缀的起源》），布达佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （参见其第二版。）
- ↑ dinnye in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展阅读[编辑]
- dinnye , Bárczi, Géza, László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára [匈牙利语解释词典]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 5版, 1992: ISBN 9630535793
- dinnye in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)