vaj
外观
參見:váj
英語
[编辑]其他寫法
[编辑]發音
[编辑]音頻 (澳洲): (檔案)
名詞
[编辑]vaj (複數 vajes)
異序詞
[编辑]阿爾巴尼亞語
[编辑]其他寫法
[编辑]詞源1
[编辑]- 不確定。可能來自詞源2,將眼淚和油聯繫起來。另一種說法認為 vaj 可能來自古阿爾巴尼亞語 *vaīlë、*ewaila(對比方言形),與古希臘語 *ἐλαίϝα (*elaíwa)、古典亞美尼亞語 եւղ (ewł,“oil”)同源,源自一地中海底層語言。
名詞
[编辑]vaj 陽 (不定複數 vajra, 定單數 vaji, 定複數 vajrat)
詞源2
[编辑]可能源自原始阿爾巴尼亞語 *uai,源自原始印歐語 *wáy、*uai;類似詞語也見於多種歐洲語言。與古希臘語 ὀά (oá)、古典亞美尼亞語 վայ (vay,“痛苦的叫聲”)、拉丁語 vae、冰島語 vei、荷蘭語 wee、英語 woe同源。也對比羅馬尼亞語 vai、 塞爾維亞-克羅地亞語 авај (avaj)、意大利語 guai。擴展到“哭,喊”之義上,也對比原始阿爾巴尼亞語 *vabja,與古教會斯拉夫語 вабимо (vabimo,“被誘惑”)、哥特語 𐍅𐍉𐍀𐌾𐌰𐌽 (wōpjan,“叫,喊”)、古英語 wēpan (“哭”)有關。
感嘆詞
[编辑]vaj
相關詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Stefan Schumacher & Joachim Matzinger, Die Verben des Altalbanischen: Belegwörterbuch, Vorgeschichte und Etymologie (Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 2013), 245.
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]源自原始芬蘭-烏戈爾語 *waje。與曼西語組、芬蘭語 voi等同源。
發音
[编辑]名詞
[编辑]vaj (複數 vajak)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | vaj | vajak |
| 賓格 | vajat | vajakat |
| 與格 | vajnak | vajaknak |
| 工具格 | vajjal | vajakkal |
| 因果格 | vajért | vajakért |
| 轉移格 | vajjá | vajakká |
| 到格 | vajig | vajakig |
| 形式樣格 | vajként | vajakként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | vajban | vajakban |
| 頂格 | vajon | vajakon |
| 接格 | vajnál | vajaknál |
| 入格 | vajba | vajakba |
| 上下格 | vajra | vajakra |
| 向格 | vajhoz | vajakhoz |
| 出格 | vajból | vajakból |
| 上格 | vajról | vajakról |
| 奪格 | vajtól | vajaktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
vajé | vajaké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
vajéi | vajakéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | vajam | vajaim |
| 第二人稱單數 | vajad | vajaid |
| 第三人稱單數 | vaja | vajai |
| 第一人稱複數 | vajunk | vajaink |
| 第二人稱複數 | vajatok | vajaitok |
| 第三人稱複數 | vajuk | vajaik |
派生詞
[编辑](短語):
拓展閱讀
[编辑]- (黃油 ): vaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ([方言] 或): vaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ([古舊;vajh的另寫法]我想知道): vaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ([詩歌;棄用;vajh的另寫法]感嘆詞): vaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
羅姆語
[编辑]連詞
[编辑]vaj
瑞典語
[编辑]詞源
[编辑]原是varg (“狼;劣質品”)的斯德哥爾摩舊式讀法,/j/ 前的 /r/ 脫落。
發音
[编辑]名詞
[编辑]vaj
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- 參見 vaj 在《瑞典語詞典》(Svensk ordbok,SO)中的有關內容
索西語
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]vaj
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- “vah(3)” in Laughlin, Robert M. (1975) The Great Tzotzil Dictionary of San Lorenzo Zinacantán. Washington: Smithsonian Institution Press.
分类:
- 有音頻鏈接的英語詞
- 英語詞元
- 英語名詞
- 英語可數名詞
- 有不規則複數的英語名詞
- 英語俚語
- 有罕用詞義的英語詞
- 詞源不明的阿爾巴尼亞語詞
- 派生自底層語言的阿爾巴尼亞語詞
- 源自原始阿爾巴尼亞語的阿爾巴尼亞語繼承詞
- 派生自原始阿爾巴尼亞語的阿爾巴尼亞語詞
- 源自通俗拉丁語的阿爾巴尼亞語借詞
- 派生自通俗拉丁語的阿爾巴尼亞語詞
- 派生自拉丁語的阿爾巴尼亞語詞
- 派生自古希臘語的阿爾巴尼亞語詞
- 阿爾巴尼亞語詞元
- 阿爾巴尼亞語名詞
- 阿爾巴尼亞語陽性名詞
- 源自原始印歐語的阿爾巴尼亞語繼承詞
- 派生自原始印歐語的阿爾巴尼亞語詞
- 阿爾巴尼亞語感嘆詞
- 源自原始芬蘭-烏戈爾語的匈牙利語繼承詞
- 派生自原始芬蘭-烏戈爾語的匈牙利語詞
- 有國際音標的匈牙利語詞
- 有音頻鏈接的匈牙利語詞
- 匈牙利語詞元
- 匈牙利語名詞
- 匈牙利語 油脂
- 羅姆語詞元
- 羅姆語連詞
- 有國際音標的瑞典語詞
- Rhymes:瑞典語/aj
- 瑞典語詞元
- 瑞典語名詞
- 瑞典語口語詞
- 有國際音標的佐齊爾語詞
- 佐齊爾語詞元
- 佐齊爾語名詞
- 索西語 食物