tutaj

維基詞典,自由的多語言詞典
跳到导航 跳到搜索

世界語[编辑]

發音[编辑]

  • 文檔

形容詞[编辑]

tutaj

  1. tuta 的複數

匈牙利語[编辑]

詞源[编辑]

未知。[1]

發音[编辑]

名詞[编辑]

tutaj(複數 tutajok

  1. 浮碼頭

變格[编辑]

變格(詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 tutaj tutajok
賓格 tutajt tutajokat
與格 tutajnak tutajoknak
工具格 tutajjal tutajokkal
因果格 tutajért tutajokért
轉移格 tutajjá tutajokká
到格 tutajig tutajokig
樣格-形式 tutajként tutajokként
樣格-情態
內格 tutajban tutajokban
頂格 tutajon tutajokon
接格 tutajnál tutajoknál
入格 tutajba tutajokba
上下格 tutajra tutajokra
向格 tutajhoz tutajokhoz
出格 tutajból tutajokból
上格 tutajról tutajokról
奪格 tutajtól tutajoktól

參考資料[编辑]

  1. Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6

拓展閱讀[编辑]

  • tutaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

波蘭語[编辑]

發音[编辑]

代詞[编辑]

tutaj

  1. 這裡
    近義詞: tu

拓展閱讀[编辑]

  • 參見tutajWielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN 中的內容
  • 參見波蘭語詞典PWN上有關tutaj的內容