szolga
外观
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自一斯拉夫語族語言。對照塞爾維亞-克羅地亞語 sluga、羅馬尼亞語 slugă。最终源自原始斯拉夫語 *sluga。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]szolga (複數 szolgák)
變格
[编辑]變格 (詞幹:長/高元音,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | szolga | szolgák |
賓格 | szolgát | szolgákat |
與格 | szolgának | szolgáknak |
工具格 | szolgával | szolgákkal |
因果格 | szolgáért | szolgákért |
轉移格 | szolgává | szolgákká |
到格 | szolgáig | szolgákig |
樣格-形式 | szolgaként | szolgákként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | szolgában | szolgákban |
頂格 | szolgán | szolgákon |
接格 | szolgánál | szolgáknál |
入格 | szolgába | szolgákba |
上下格 | szolgára | szolgákra |
向格 | szolgához | szolgákhoz |
出格 | szolgából | szolgákból |
上格 | szolgáról | szolgákról |
奪格 | szolgától | szolgáktól |
派生詞彙
[编辑]複合詞
參考資料
[编辑]- ↑ szolga in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸閱讀
[编辑]- szolga in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.