rabszolga

匈牙利語

詞源

源自 rab +‎ szolga。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈrɒpsolɡɒ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：rab‧szol‧ga
• 韻部：-ɡɒ

名詞

rabszolga (複數 rabszolgák)

1. 奴隸

變格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	rabszolga	rabszolgák
賓格	rabszolgát	rabszolgákat
與格	rabszolgának	rabszolgáknak
工具格	rabszolgával	rabszolgákkal
因果格	rabszolgáért	rabszolgákért
轉移格	rabszolgává	rabszolgákká
到格	rabszolgáig	rabszolgákig
形式樣格	rabszolgaként	rabszolgákként
情態樣格	—	—
內格	rabszolgában	rabszolgákban
頂格	rabszolgán	rabszolgákon
接格	rabszolgánál	rabszolgáknál
入格	rabszolgába	rabszolgákba
上下格	rabszolgára	rabszolgákra
向格	rabszolgához	rabszolgákhoz
出格	rabszolgából	rabszolgákból
上格	rabszolgáról	rabszolgákról
奪格	rabszolgától	rabszolgáktól
非定語 所有格 – 單數	rabszolgáé	rabszolgáké
非定語 所有格 – 複數	rabszolgáéi	rabszolgákéi

rabszolga 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	rabszolgám	rabszolgáim
第二人稱單數	rabszolgád	rabszolgáid
第三人稱單數	rabszolgája	rabszolgái
第一人稱複數	rabszolgánk	rabszolgáink
第二人稱複數	rabszolgátok	rabszolgáitok
第三人稱複數	rabszolgájuk	rabszolgáik

派生詞彙

複合詞

• rabszolga-társadalom
• rabszolgafelkelés
• rabszolgatartás

延伸閱讀

• rabszolga in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.