nyelv

匈牙利语

词源

< 原始芬兰-乌戈尔语 *ńälmä （“舌”），派生自原始乌拉尔语 *ńäxli- （“咽下”）。 对比 nyel。

发音

• 断字：nyelv

名词

nyelv 的变格 单数 复数 主格 nyelv nyelvek 宾格 nyelvet nyelveket 与格 nyelvnek nyelveknek 工具格 nyelvvel nyelvekkel 因格 nyelvért nyelvekért 变格 nyelvvé nyelvekké 终格 nyelvig nyelvekig 状格 nyelvként nyelvekként 能态格 - - 内格 nyelvben nyelvekben 顶格 nyelven nyelveken 所格 nyelvnél nyelveknél 入格 nyelvbe nyelvekbe 至格 nyelvre nyelvekre 向格 nyelvhez nyelvekhez 出格 nyelvből nyelvekből 取格 nyelvről nyelvekről 夺格 nyelvtől nyelvektől

nyelv 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 nyelvem nyelveim 第二人称单数 nyelved nyelveid 第三人称单数 nyelve nyelvei 第一人称复数 nyelvünk nyelveink 第二人称复数 nyelvetek nyelveitek 第三人称复数 nyelvük nyelveik

nyelv（复数 nyelvek）

1. 舌，舌头
2. 语言，语

派生词

• nyelvész
• nyelvészet

Compound words

• anyanyelv
• földnyelv
• idegen nyelv
• jelnyelv
• nyelvemlék
• nyelvjárás
• nyelvtan
• nyelvtörő
• tolvajnyelv