méta
外观
法語
[编辑]發音
[编辑]音頻(瑞士): (檔案)
形容詞
[编辑]méta (無變化)
延伸閱讀
[编辑]- “méta”在le Trésor de la langue française informatisé (《法语数字化宝典》)上的释义
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自拉丁語 mēta (“圓錐體、金字塔;邊界限制目標、轉折點”)。[1]
發音
[编辑]名詞
[编辑]méta (複數 méták)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | méta | méták |
| 賓格 | métát | métákat |
| 與格 | métának | métáknak |
| 工具格 | métával | métákkal |
| 因果格 | métáért | métákért |
| 轉移格 | métává | métákká |
| 到格 | métáig | métákig |
| 形式樣格 | métaként | métákként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | métában | métákban |
| 頂格 | métán | métákon |
| 接格 | métánál | métáknál |
| 入格 | métába | métákba |
| 上下格 | métára | métákra |
| 向格 | métához | métákhoz |
| 出格 | métából | métákból |
| 上格 | métáról | métákról |
| 奪格 | métától | métáktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
métáé | métáké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
métáéi | métákéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | métám | métáim |
| 第二人稱單數 | métád | métáid |
| 第三人稱單數 | métája | métái |
| 第一人稱複數 | métánk | métáink |
| 第二人稱複數 | métátok | métáitok |
| 第三人稱複數 | métájuk | métáik |
派生詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ méta in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸閱讀
[编辑]- méta in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
斯洛伐克語
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]méta 陰
變格
[编辑]近義詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ "méta" in Jiří Rejzek, Český etymologický slovník, electronic version, Leda, 2007
- ↑ “méta”,Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口],https://slovnik.juls.savba.sk , 2003–2026年
