mánnu

參見：Mannu 和 mànnu

北薩米語

詞源

繼承自原始薩米語 *mānō，最终源自原始印歐語 *mḗh₁n̥s。

發音

• (凱于圖凱努) 國際音標^(幫助): /ˈmaːnnuː/

名詞

mánnu

1. 月亮
2. (在複合詞中) 月份

屈折

偶u-詞幹, nn-n變化
主語	mánnu
屬格	mánu
	單數	複數
主格	mánnu	mánut
賓格	mánu	mánūid
屬格	mánu	mánūid
入格	mánnui	mánūide
方位格	mánus	mánūin
共格	mánūin	mánūiguin
樣格	mánnun

衍生詞彙

• ođđajagimánnu (“一月”)
• guovvamánnu (“二月”)
• njukčamánnu (“三月”)
• cuoŋománnu (“四月”)
• miessemánnu (“五月”)
• geassemánnu (“六月”)
• suoidnemánnu (“七月”)
• borgemánnu (“八月”)
• čakčamánnu (“九月”)
• golggotmánnu (“十月”)
• skábmamánnu (“十一月”)
• juovlamánnu (“十二月”)

延伸閱讀

• Koponen, Eino; Ruppel, Klaas; Aapala, Kirsti, editors (2002-2008年) Álgu database: 薩米語詞源數據庫‎^[1]，赫爾辛基：芬蘭語言研究院