lék

參見：lek、Lek、lęk、-lek 和 -lék

捷克語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈlɛːk]

• 音頻：

  (檔案)

名詞

lék 陽 無生

1. 藥物，治療

變格

lék 的變格 (軟腭音陽性無生)

	單數	複數
主格	lék	léky
屬格	léku	léků
與格	léku	lékům
賓格	lék	léky
呼格	léku	léky
方位格	léku	lécích
工具格	lékem	léky

近義詞

• medicína, medikament, farmakum

相關詞彙

• léčit
• léčivo
• léčivý
• lékárna
• lékárnictví
• lékárník

參見

• pilulka
• prášek
• tableta

拓展閱讀

• Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 lék 的內容
• Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 lék 的內容

匈牙利語

詞源

來源不確定。可能源自原始烏拉爾語 *lekka- (“裂縫，空隙；切，劈”)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈleːk]
• 斷字：lék
• 韻部：-eːk

名詞

lék (複數 lékek)

1. 洩漏孔
2. 冰洞

變格

屈折 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	lék	lékek
賓格	léket	lékeket
與格	léknek	lékeknek
工具格	lékkel	lékekkel
因果格	lékért	lékekért
轉移格	lékké	lékekké
到格	lékig	lékekig
形式樣格	lékként	lékekként
情態樣格	—	—
內格	lékben	lékekben
頂格	léken	lékeken
接格	léknél	lékeknél
入格	lékbe	lékekbe
上下格	lékre	lékekre
向格	lékhez	lékekhez
出格	lékből	lékekből
上格	lékről	lékekről
奪格	léktől	lékektől
非定語 所有格 – 單數	léké	lékeké
非定語 所有格 – 複數	lékéi	lékekéi

lék 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	lékem	lékeim
第二人稱單數	léked	lékeid
第三人稱單數	léke	lékei
第一人稱複數	lékünk	lékeink
第二人稱複數	léketek	lékeitek
第三人稱複數	lékük	lékeik

派生詞

• lékel

古諾爾斯語

動詞

lék

1. leika 的第一/第三人稱單數過去時直陳主動