juh
跨語言
[编辑]符號
[编辑]juh
參見
[编辑]匈牙利語
[编辑]
詞源
[编辑]未知。[1]
發音
[编辑]- 國際音標(幫助): [ˈju] (無後接，或後接輔音，如juhnak)
- 國際音標(幫助): [ˈjuɦ] (後接元音，如juhok)
- 國際音標(幫助): [ˈjux] (其他方言)[2]
- 韻部：-ju
名詞
[编辑]juh (複數 juhok)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | juh | juhok |
| 賓格 | juhot | juhokat |
| 與格 | juhnak | juhoknak |
| 工具格 | juhval | juhokkal |
| 因果格 | juhért | juhokért |
| 轉移格 | juhvá | juhokká |
| 到格 | juhig | juhokig |
| 形式樣格 | juhként | juhokként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | juhban | juhokban |
| 頂格 | juhon | juhokon |
| 接格 | juhnál | juhoknál |
| 入格 | juhba | juhokba |
| 上下格 | juhra | juhokra |
| 向格 | juhhoz | juhokhoz |
| 出格 | juhból | juhokból |
| 上格 | juhról | juhokról |
| 奪格 | juhtól | juhoktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
juhé | juhoké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
juhéi | juhokéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | juhom | juhaim |
| 第二人稱單數 | juhod | juhaid |
| 第三人稱單數 | juha | juhai |
| 第一人稱複數 | juhunk | juhaink |
| 第二人稱複數 | juhotok | juhaitok |
| 第三人稱複數 | juhuk | juhaik |
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ juh in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005
斯洛伐克語
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]變格
[编辑]派生詞
[编辑]拓展閱讀
[编辑]- “juh”, in Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (in 斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2003–2026