eutanázia

匈牙利語

詞源

源自科學拉丁語 euthanasia，源自古希臘語 εὐθανασία (euthanasía)，源自 εὐ- (eu-，“好的”) + θάνατος (thánatos，“死亡”)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈɛutɒnaːzijɒ]
• 斷字：eu‧ta‧ná‧zia
• 韻部：-jɒ

名詞

eutanázia (複數 eutanáziák)

1. 安樂死

變格

屈折 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	eutanázia	eutanáziák
賓格	eutanáziát	eutanáziákat
與格	eutanáziának	eutanáziáknak
工具格	eutanáziával	eutanáziákkal
因果格	eutanáziáért	eutanáziákért
轉移格	eutanáziává	eutanáziákká
到格	eutanáziáig	eutanáziákig
形式樣格	eutanáziaként	eutanáziákként
情態樣格	—	—
內格	eutanáziában	eutanáziákban
頂格	eutanázián	eutanáziákon
接格	eutanáziánál	eutanáziáknál
入格	eutanáziába	eutanáziákba
上下格	eutanáziára	eutanáziákra
向格	eutanáziához	eutanáziákhoz
出格	eutanáziából	eutanáziákból
上格	eutanáziáról	eutanáziákról
奪格	eutanáziától	eutanáziáktól
非定語 所有格 – 單數	eutanáziáé	eutanáziáké
非定語 所有格 – 複數	eutanáziáéi	eutanáziákéi

eutanázia 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	eutanáziám	eutanáziáim
第二人稱單數	eutanáziád	eutanáziáid
第三人稱單數	eutanáziája	eutanáziái
第一人稱複數	eutanáziánk	eutanáziáink
第二人稱複數	eutanáziátok	eutanáziáitok
第三人稱複數	eutanáziájuk	eutanáziáik

參考資料

• eutanázia in István Tótfalusi (2005), Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára [A Storehouse of Foreign Words: An Explanatory and Etymological Dictionary of Foreign Words], Budapest: Tinta, →ISBN

延伸閱讀

• Template:R:MagyarVirtEnc 2005

斯洛伐克語

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈɛu̯tanaːzia/

名詞

eutanázia 陰 (變格模式 ulica)

1. 安樂死

變格

eutanázia 的變格
(ulica 模式)

	單數	複數
主格	eutanázia	eutanázie
屬格	eutanázie	eutanázií
與格	eutanázii	eutanáziám
賓格	eutanáziu	eutanázie
方位格	eutanázii	eutanáziách
工具格	eutanáziou	eutanáziami

延伸閱讀

• “eutanázia”, in Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (in 斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2003–2026