diófa

匈牙利语

词源

dió (“核桃”) +‎ fa (“樹”)

发音

• 國際音標^(幫助): [ˈdijoːfɒ]
• 斷字：dió‧fa
• 韻部：-fɒ

名词

diófa (複數 diófák)

1. 核桃樹

变格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	diófa	diófák
賓格	diófát	diófákat
與格	diófának	diófáknak
工具格	diófával	diófákkal
因果格	diófáért	diófákért
轉移格	diófává	diófákká
到格	diófáig	diófákig
形式樣格	diófaként	diófákként
情態樣格	—	—
內格	diófában	diófákban
頂格	diófán	diófákon
接格	diófánál	diófáknál
入格	diófába	diófákba
上下格	diófára	diófákra
向格	diófához	diófákhoz
出格	diófából	diófákból
上格	diófáról	diófákról
奪格	diófától	diófáktól
非定語 所有格 – 單數	diófáé	diófáké
非定語 所有格 – 複數	diófáéi	diófákéi

diófa 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	diófám	diófáim
第二人稱單數	diófád	diófáid
第三人稱單數	diófája	diófái
第一人稱複數	diófánk	diófáink
第二人稱複數	diófátok	diófáitok
第三人稱複數	diófájuk	diófáik

衍生词汇

複合詞

• diófacincér
• diófalevél

延伸阅读

• diófa in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• diófa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)