cseléd

匈牙利語

詞源

[1548] 借自斯拉夫語族語言。原是család (“家庭”)的變體。19世紀兩詞分開。

發音

• 断字：hu‧cse‧léd

名詞

cseléd（复数 cselédek）

1. 僕人，傭人

變格

變格 (stem in -e-, front unrounded harmony)
	單數	複數
主格	cseléd	cselédek
賓格	cselédet	cselédeket
與格	cselédnek	cselédeknek
工具格	cseléddel	cselédekkel
causal-final	cselédért	cselédekért
變格	cseléddé	cselédekké
terminative	cselédig	cselédekig
essive-formal	cselédként	cselédekként
essive-modal	—	—
內格	cselédben	cselédekben
superessive	cseléden	cselédeken
所格	cselédnél	cselédeknél
入格	cselédbe	cselédekbe
sublative	cselédre	cselédekre
向格	cselédhez	cselédekhez
出格	cselédből	cselédekből
delative	cselédről	cselédekről
奪格	cselédtől	cselédektől

cseléd 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 cselédem cselédjeim 第二人称单数 cseléded cselédjeid 第三人称单数 cselédje cselédjei 第一人称复数 cselédünk cselédjeink 第二人称复数 cselédetek cselédjeitek 第三人称复数 cselédjük cselédjeik

派生詞

• cselédkedik
• cselédség

複合詞

• cselédház
• cselédkönyv
• cselédlakás
• cselédlány
• cselédlépcső
• cselédsor
• cselédszoba
• cselédtörvény
• fehércseléd