arany

維基詞典,自由的多語言詞典
跳到导航 跳到搜索

匈牙利語[编辑]

詞源[编辑]

源自原始烏戈爾語 *θarańa (金;銅),早期的*sarańa,[1] 對比Komi-Zyrian зарни (zarni, ), 曼西語 [script needed] (tarəń), Khanty [script needed] (lorńə, )。烏戈爾語詞可能借自伊朗語支語言,[1] 對比阿維斯陀語 𐬰𐬀𐬭𐬀𐬦𐬀 (zarańa), 古波斯語 𐎭𐎼𐎴𐎹 (d-r-n-y), 波斯語 زر (zar, )

發音[编辑]

形容詞[编辑]

 arany (比较级 aranyabb,最高级 legaranyabb

  1. 金色

變格[编辑]

變格 (stem in -a-, back harmony)
單數 複數
主格 arany aranyak
賓格 aranyat aranyakat
與格 aranynak aranyaknak
工具格 arannyal aranyakkal
causal-final aranyért aranyakért
變格 arannyá aranyakká
terminative aranyig aranyakig
essive-formal aranyként aranyakként
essive-modal
內格 aranyban aranyakban
superessive aranyon aranyakon
所格 aranynál aranyaknál
入格 aranyba aranyakba
sublative aranyra aranyakra
向格 aranyhoz aranyakhoz
出格 aranyból aranyakból
delative aranyról aranyakról
奪格 aranytól aranyaktól

名詞[编辑]

arany(复数 aranyak

  1. 化學元素
  2. 金幣
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,[1] part 1, chapter 10:
      Itt e szekrénykében van készpénzem. Ezer arany az egész. A többi vagyonom a zsákokban fekszik, búza alakban. Egy írást hagytam asztalomon, melyet te tégy el; mert abban bizonyítom és elismerem először azt, hogy sok dinnyeevéstől dysenteriát kaptam, s abban halok meg, másodszor azt, hogy készpénzem csupán ezer arany; nehogy téged vádoljon valaki, vagy azzal, hogy halálomat okoztad, vagy hogy pénzemből eltettél.
  3. 金牌
    • Template:Quote-web
      Magyar versenyző 1985-ben nyert legutóbb aranyat fedett Eb-n, akkor Bakos György 60 méter gáton és Pálóczi Gyula távolugrásban győzött.

變格[编辑]

變格 (stem in -a-, back harmony)
單數 複數
主格 arany aranyak
賓格 aranyat aranyakat
與格 aranynak aranyaknak
工具格 arannyal aranyakkal
causal-final aranyért aranyakért
變格 arannyá aranyakká
terminative aranyig aranyakig
essive-formal aranyként aranyakként
essive-modal
內格 aranyban aranyakban
superessive aranyon aranyakon
所格 aranynál aranyaknál
入格 aranyba aranyakba
sublative aranyra aranyakra
向格 aranyhoz aranyakhoz
出格 aranyból aranyakból
delative aranyról aranyakról
奪格 aranytól aranyaktól

近義詞[编辑]

派生詞[编辑]

(複合詞):

(短語):

參考資料[编辑]

  1. 1.0 1.1 Zaicz Gábor, Etimológiai Szótár, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 01 6