跳转到内容

arany

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:arány

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

源自原始烏戈爾語 *θarańa (金;銅),早期的*sarańa,[1] 對比茲梁科米語 зарни (zarńi, ), 曼西語組, 漢特語組。烏戈爾語詞可能借自伊朗語支語言,[1] 對比阿維斯陀語 𐬰𐬀𐬭𐬀𐬦𐬀 (zarańa), 古波斯語 𐎭𐎼𐎴𐎹 (d-r-n-y), 波斯語 زر (zar, )

發音

[编辑]
  • 國際音標(幫助): [ˈɒrɒɲ]
  • 音頻(檔案)
  • 斷字:arany

形容詞

[编辑]

arany (比較級 aranyabb最高級 legaranyabb)

  1. 金色

變格

[编辑]
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 arany aranyak
賓格 aranyat aranyakat
與格 aranynak aranyaknak
工具格 arannyal aranyakkal
因果格 aranyért aranyakért
轉移格 arannyá aranyakká
到格 aranyig aranyakig
樣格-形式 aranyként aranyakként
樣格-情態
內格 aranyban aranyakban
頂格 aranyon aranyakon
接格 aranynál aranyaknál
入格 aranyba aranyakba
上下格 aranyra aranyakra
向格 aranyhoz aranyakhoz
出格 aranyból aranyakból
上格 aranyról aranyakról
奪格 aranytól aranyaktól

名詞

[编辑]

arany (複數 aranyak)

  1. 化學元素
  2. 金幣
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,[1] part 1, chapter 10:
      Itt e szekrénykében van készpénzem. Ezer arany az egész. A többi vagyonom a zsákokban fekszik, búza alakban. Egy írást hagytam asztalomon, melyet te tégy el; mert abban bizonyítom és elismerem először azt, hogy sok dinnyeevéstől dysenteriát kaptam, s abban halok meg, másodszor azt, hogy készpénzem csupán ezer arany; nehogy téged vádoljon valaki, vagy azzal, hogy halálomat okoztad, vagy hogy pénzemből eltettél.
  3. 金牌
    • 2015年3月7日, “Hatalmas bravúr: magyar Eb-arany atlétikában”, 出自 Sport Géza[2], retrieved 2015-03-08:
      Magyar versenyző 1985-ben nyert legutóbb aranyat fedett Eb-n, akkor Bakos György 60 méter gáton és Pálóczi Gyula távolugrásban győzött.

變格

[编辑]
變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格 arany aranyak
賓格 aranyat aranyakat
與格 aranynak aranyaknak
工具格 arannyal aranyakkal
因果格 aranyért aranyakért
轉移格 arannyá aranyakká
到格 aranyig aranyakig
樣格-形式 aranyként aranyakként
樣格-情態
內格 aranyban aranyakban
頂格 aranyon aranyakon
接格 aranynál aranyaknál
入格 aranyba aranyakba
上下格 aranyra aranyakra
向格 aranyhoz aranyakhoz
出格 aranyból aranyakból
上格 aranyról aranyakról
奪格 aranytól aranyaktól

近義詞

[编辑]

派生詞

[编辑]

(複合詞):

(短語):

參考資料

[编辑]
  1. 1.0 1.1 arany in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)