跳转到内容

öt

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語基數詞
 <  4 5 6  > 
    序數詞ötödik

詞源

[编辑]

源自原始烏拉爾語 *witte ()[1][2]曼西語組, 漢特語組, 芬蘭語 viisi, 愛沙尼亞語 viis, 恩加納桑語 бииʔ (bīʔ)等同源。*w 後的 *i > *ü > ö,普遍的唇音化;對比öl (),源自*widä-

發音

[编辑]

數詞

[编辑]

öt

變格

[编辑]
Inflection (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 öt ötök
賓格 ötöt ötöket
與格 ötnek ötöknek
工具格 öttel ötökkel
因果格 ötért ötökért
轉移格 ötté ötökké
到格 ötig ötökig
形式樣格 ötként ötökként
情態樣格
內格 ötben ötökben
頂格 ötön ötökön
接格 ötnél ötöknél
入格 ötbe ötökbe
上下格 ötre ötökre
向格 öthöz ötökhöz
出格 ötből ötökből
上格 ötről ötökről
奪格 öttől ötöktől
非定語
所有格 – 單數
öté ötöké
非定語
所有格 – 複數
ötéi ötökéi
öt所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 ötöm öteim
第二人稱單數 ötöd öteid
第三人稱單數 öte ötei
第一人稱複數 ötünk öteink
第二人稱複數 ötötök öteitek
第三人稱複數 ötük öteik

派生詞

[编辑]

(複合詞):

參考資料

[编辑]
  1. Entry #1154 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. öt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

羅馬涅語

[编辑]

數詞

[编辑]

öt