跳转到内容

öt

維基詞典,自由的多語言詞典

匈牙利語

[编辑]
匈牙利語基數詞
 <  4 5 6  > 
    序數詞:ötödik

詞源

[编辑]

源自原始烏拉爾語 *witte (“五”)。[1][2]與曼西語組, 漢特語組, 芬蘭語 viisi, 愛沙尼亞語 viis, 恩加納桑語 бииʔ (bīʔ,“十”)等同源。*w 後的 *i > *ü > ö,普遍的唇音化;對比öl (“殺”),源自*widä-。

發音

[编辑]

數詞

[编辑]

öt

  1. 五

變格

[编辑]
屈折 (詞幹:-ö-,元音和諧律:前圓唇)
單數 複數
主格 öt ötök
賓格 ötöt ötöket
與格 ötnek ötöknek
工具格 öttel ötökkel
因果格 ötért ötökért
轉移格 ötté ötökké
到格 ötig ötökig
形式樣格 ötként ötökként
情態樣格 — —
內格 ötben ötökben
頂格 ötön ötökön
接格 ötnél ötöknél
入格 ötbe ötökbe
上下格 ötre ötökre
向格 öthöz ötökhöz
出格 ötből ötökből
上格 ötről ötökről
奪格 öttől ötöktől
非定語
所有格 – 單數
öté ötöké
非定語
所有格 – 複數
ötéi ötökéi
öt 的所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 ötöm öteim
第二人稱單數 ötöd öteid
第三人稱單數 öte ötei
第一人稱複數 ötünk öteink
第二人稱複數 ötötök öteitek
第三人稱複數 ötük öteik

派生詞

[编辑]

(複合詞):

參考資料

[编辑]
  1. ↑ Entry #1154 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. ↑ öt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

羅馬涅語

[编辑]

數詞

[编辑]

öt

  1. 八