árpa
匈牙利語
[编辑]詞源
[编辑]借自一突厥語族語言，時間早於9-10世紀匈牙利人佔領喀爾巴阡山脈，源自原始突厥語 *arpa。“麥粒腫”之義可能是仿譯自拉丁語hordeolum (“麥粒腫”)，源自拉丁語 hordeolus。[1][2]
發音
[编辑]名詞
[编辑]árpa (複數 árpák)
變格
[编辑]| 單數 | 複數 | |
|---|---|---|
| 主格 | árpa | árpák |
| 賓格 | árpát | árpákat |
| 與格 | árpának | árpáknak |
| 工具格 | árpával | árpákkal |
| 因果格 | árpáért | árpákért |
| 轉移格 | árpává | árpákká |
| 到格 | árpáig | árpákig |
| 形式樣格 | árpaként | árpákként |
| 情態樣格 | — | — |
| 內格 | árpában | árpákban |
| 頂格 | árpán | árpákon |
| 接格 | árpánál | árpáknál |
| 入格 | árpába | árpákba |
| 上下格 | árpára | árpákra |
| 向格 | árpához | árpákhoz |
| 出格 | árpából | árpákból |
| 上格 | árpáról | árpákról |
| 奪格 | árpától | árpáktól |
| 非定語 所有格 – 單數 |
árpáé | árpáké |
| 非定語 所有格 – 複數 |
árpáéi | árpákéi |
| 所有者 | 單個所有物 | 多個所有物 |
|---|---|---|
| 第一人稱單數 | árpám | árpáim |
| 第二人稱單數 | árpád | árpáid |
| 第三人稱單數 | árpája | árpái |
| 第一人稱複數 | árpánk | árpáink |
| 第二人稱複數 | árpátok | árpáitok |
| 第三人稱複數 | árpájuk | árpáik |
派生詞
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ árpa in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ árpa in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
拓展閱讀
[编辑]- árpa in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- árpa in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
北薩米語
[编辑]詞源
[编辑]發音
[编辑]名詞
[编辑]árpa
變格
[编辑]| 偶a-詞幹, rp-rpp音級交替 | ||
|---|---|---|
| 主語 | árpa | |
| 屬格 | árppa | |
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | árpa | árppat |
| 賓格 | árppa | árppaid |
| 屬格 | árppa | árppaid |
| 入格 | árpii | árppaide |
| 方位格 | árppas | árppain |
| 共格 | árppain | árppaiguin |
| 樣格 | árpan | |
拓展閱讀
[编辑]- Koponen, Eino; Ruppel, Klaas; Aapala, Kirsti, editors (2002-2008年) Álgu database: 薩米語詞源數據庫[1]，赫爾辛基：芬蘭語言研究院