víkend

參見：vikend

捷克語

詞源

借自英語 weekend。

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈviːkɛnt/

名詞

víkend m 無生

1. 週末

變格

變格

	單數	複數
主格	víkend	víkendy
屬格	víkendu	víkendů
與格	víkendu	víkendům
賓格	víkend	víkendy
呼格	víkende	víkendy
方位格	víkendu, víkendě	víkendech
工具格	víkendem	víkendy

延伸閱讀

• Kartotéka Novočeského lexikálního archivu 中有關 víkend 的內容
• Příruční slovník jazyka českého (1935-1957) 中有關 weekend 的內容
• Slovník spisovného jazyka českého (1960-1971, 1989) 中有關 víkend 的內容

匈牙利語

詞源

借自英語 weekend。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈviːkɛnd]
• 斷字：ví‧kend
• 韻部：-ɛnd

名詞

víkend (複數 víkendek)

1. 週末

變格

變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
	單數	複數
主格	víkend	víkendek
賓格	víkendet	víkendeket
與格	víkendnek	víkendeknek
工具格	víkenddel	víkendekkel
因果格	víkendért	víkendekért
轉移格	víkenddé	víkendekké
到格	víkendig	víkendekig
樣格-形式	víkendként	víkendekként
樣格-情態	—	—
內格	víkendben	víkendekben
頂格	víkenden	víkendeken
接格	víkendnél	víkendeknél
入格	víkendbe	víkendekbe
上下格	víkendre	víkendekre
向格	víkendhez	víkendekhez
出格	víkendből	víkendekből
上格	víkendről	víkendekről
奪格	víkendtől	víkendektől

víkend 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 víkendem víkendjeim 第二人稱單數 víkended víkendjeid 第三人稱單數 víkendje víkendjei 第一人稱複數 víkendünk víkendjeink 第二人稱複數 víkendetek víkendjeitek 第三人稱複數 víkendjük víkendjeik

近義詞

• hétvége

衍生詞彙

• víkendezik
• víkendház

延伸閱讀

• víkend in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

斯洛伐克語

詞源

源自英語 weekend。

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈʋiː.kent/

名詞

víkend m 無生 (屬格單數 víkendu，主格複數 víkendy，屬格複數 víkendov，變格模式 dub)

1. 週末

變格

víkend的變格

	單數	複數
主格	víkend	víkendy
屬格	víkendu	víkendov
與格	víkendu	víkendom
賓格	víkend	víkendy
方位格	víkende	víkendoch
工具格	víkendom	víkendmi

延伸閱讀

• 「víkend」，Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口]，https://slovnik.juls.savba.sk， 2003–2024年