norður

參見：nørdur

法羅語

詞源

源自古諾爾斯語 norðr，源自原始日耳曼語 *nurþrą。

發音

• 國際音標^(幫助): /ˈnoːɹʊɹ/

名詞

norður n（屬格單數 norðurs，不可數）

1. 北，北方

反義詞

• suður

副詞

norður

1. 往北，向北

參見

• (羅經點)

útnyrðingur	norður	landnyrðingur
vestur		eystur
útsynningur	suður	landsynningur

冰島語

詞源

源自古諾爾斯語 norðr，源自原始日耳曼語 *nurþrą。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈnɔrðʏr]
• 韻部：-ɔrðʏr

名詞

norður n (屬格單數 norðurs，無複數)

1. 北，北方

變格

norður的變格

n-s	單數
	不定	定
主格	norður	norðrið
賓格	norður	norðrið
與格	norðri	norðrinu
屬格	norðurs	norðursins

派生詞彙

• Norðursjór

副詞

norður

1. 往北，向北

   Hann fór norður.

   他往北走。

參見

• (羅經點)

norðvestur	norður	norðaustur
vestur		austur
suðvestur	suður	suðaustur