kettőshangzó

匈牙利語

詞源

源自 kettős (「兩個」) +‎ hangzó (「元音」)，源自 kettő (「二」) +‎ -s (構成形容詞的後綴) +‎ hangzik (「聽起來」) +‎ -ó (現在分詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈkɛtːøːʃhɒŋɡzoː]
• 斷字：ket‧tős‧hang‧zó
• 韻部：-zoː

名詞

kettőshangzó (複數 kettőshangzók)

1. (語音學) 雙元音

   近義詞： diftongus

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
	單數	複數
主格	kettőshangzó	kettőshangzók
賓格	kettőshangzót	kettőshangzókat
與格	kettőshangzónak	kettőshangzóknak
工具格	kettőshangzóval	kettőshangzókkal
因果格	kettőshangzóért	kettőshangzókért
轉移格	kettőshangzóvá	kettőshangzókká
到格	kettőshangzóig	kettőshangzókig
樣格-形式	kettőshangzóként	kettőshangzókként
樣格-情態	—	—
內格	kettőshangzóban	kettőshangzókban
頂格	kettőshangzón	kettőshangzókon
接格	kettőshangzónál	kettőshangzóknál
入格	kettőshangzóba	kettőshangzókba
上下格	kettőshangzóra	kettőshangzókra
向格	kettőshangzóhoz	kettőshangzókhoz
出格	kettőshangzóból	kettőshangzókból
上格	kettőshangzóról	kettőshangzókról
奪格	kettőshangzótól	kettőshangzóktól

kettőshangzó 的所有格形 所有者 單數所有物 複數所有物 第一人稱單數 kettőshangzóm kettőshangzóim 第二人稱單數 kettőshangzód kettőshangzóid 第三人稱單數 kettőshangzója kettőshangzói 第一人稱複數 kettőshangzónk kettőshangzóink 第二人稱複數 kettőshangzótok kettőshangzóitok 第三人稱複數 kettőshangzójuk kettőshangzóik

延伸閱讀

• kettőshangzó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.