tungumál

冰島語

詞源

源自tunga (“舌頭”) +‎ mál (“話語”)。

發音

• IPA^(幫助)：/ˈtʰuŋkʏˌmauːl/

  韻部：-auːl

名詞

tungumál n (属格单数 tungumáls, 主格复数 tungumál)

1. 語言

變格

tungumál的變格

n-s	單數		複數
	不定	定	不定	定
主格	tungumál	tungumálið	tungumál	tungumálin
賓格	tungumál	tungumálið	tungumál	tungumálin
與格	tungumáli	tungumálinu	tungumálum	tungumálunum
屬格	tungumáls	tungumálsins	tungumála	tungumálanna

近義詞

• mál, tunga