跳转到内容

tehén

維基詞典,自由的多語言詞典
參見:техен

匈牙利語

[编辑]

詞源

[编辑]

來源有爭議:[1]

  1. 源自一伊朗語支語言,對比阿維斯陀與 daēnav-(“雌性動物”)、中古波斯語 dēnodag(“雌性;奶”)。與梵語धेनु (dhenú奶牛,產奶的)同源。
  2. 源自原始烏拉爾語 *tewä (駝鹿)

發音

[编辑]

名詞

[编辑]

tehén (複數 tehenek)

  1. 母牛奶牛
  2. 鹿

變格

[编辑]
Inflection (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格 tehén tehenek
賓格 tehenet teheneket
與格 tehénnek teheneknek
工具格 tehénnel tehenekkel
因果格 tehénért tehenekért
轉移格 tehénné tehenekké
到格 tehénig tehenekig
形式樣格 tehénként tehenekként
情態樣格
內格 tehénben tehenekben
頂格 tehénen teheneken
接格 tehénnél teheneknél
入格 tehénbe tehenekbe
上下格 tehénre tehenekre
向格 tehénhez tehenekhez
出格 tehénből tehenekből
上格 tehénről tehenekről
奪格 tehéntől tehenektől
非定語
所有格 – 單數
tehéné teheneké
非定語
所有格 – 複數
tehénéi tehenekéi
tehén所有格形式
所有者 單個所有物 多個所有物
第一人稱單數 tehenem teheneim
第二人稱單數 tehened teheneid
第三人稱單數 tehene tehenei
第一人稱複數 tehenünk teheneink
第二人稱複數 tehenetek teheneitek
第三人稱複數 tehenük teheneik

派生詞

[编辑]

參考資料

[编辑]
  1. tehén in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀

[编辑]
  • tehén in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.