tölgy

匈牙利語

詞源

源自阿蘭語 *tulʒæ (“橡樹”)。

對比奧塞梯語 тулдз (tulʒ)。

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈtølɟ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：tölgy
• 韻部：-ølɟ

名詞

tölgy (複數 tölgyek)

1. 橡樹
   • 1825, Mihály Vörösmarty, Zalán futása,^[1] canto 2, lines 670–672:

     Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek, fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor.

變格

Inflection (詞幹：-e-，元音和諧律：前圓唇)

	單數	複數
主格	tölgy	tölgyek
賓格	tölgyet	tölgyeket
與格	tölgynek	tölgyeknek
工具格	tölggyel	tölgyekkel
因果格	tölgyért	tölgyekért
轉移格	tölggyé	tölgyekké
到格	tölgyig	tölgyekig
形式樣格	tölgyként	tölgyekként
情態樣格	—	—
內格	tölgyben	tölgyekben
頂格	tölgyön	tölgyeken
接格	tölgynél	tölgyeknél
入格	tölgybe	tölgyekbe
上下格	tölgyre	tölgyekre
向格	tölgyhöz	tölgyekhez
出格	tölgyből	tölgyekből
上格	tölgyről	tölgyekről
奪格	tölgytől	tölgyektől
非定語 所有格 – 單數	tölgyé	tölgyeké
非定語 所有格 – 複數	tölgyéi	tölgyekéi

tölgy 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	tölgyem	tölgyeim
第二人稱單數	tölgyed	tölgyeid
第三人稱單數	tölgye	tölgyei
第一人稱複數	tölgyünk	tölgyeink
第二人稱複數	tölgyetek	tölgyeitek
第三人稱複數	tölgyük	tölgyeik

派生詞

• paratölgy
• tölgyfa

拓展閱讀

• (oak)： tölgy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
• ([方言、古舊] 乳房；tőgy的另寫法)： tölgy in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.