számtani

匈牙利語

詞源

számtan (“算術”) +‎ -i (形容詞後綴)

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈsaːmtɒni]
• 斷字：szám‧ta‧ni
• 韻部：-ni

形容詞

számtani (無比較級)

1. 算術的

   számtani közép ― 算術平均值

變格

Inflection (詞幹：-a-，元音和諧律：後)

	單數	複數
主格	számtani	számtaniak
賓格	számtanit	számtaniakat
與格	számtaninak	számtaniaknak
工具格	számtanival	számtaniakkal
因果格	számtaniért	számtaniakért
轉移格	számtanivá	számtaniakká
到格	számtaniig	számtaniakig
形式樣格	számtaniként	számtaniakként
情態樣格	—	—
內格	számtaniban	számtaniakban
頂格	számtanin	számtaniakon
接格	számtaninál	számtaniaknál
入格	számtaniba	számtaniakba
上下格	számtanira	számtaniakra
向格	számtanihoz	számtaniakhoz
出格	számtaniból	számtaniakból
上格	számtaniról	számtaniakról
奪格	számtanitól	számtaniaktól
非定語 所有格 – 單數	számtanié	számtaniaké
非定語 所有格 – 複數	számtaniéi	számtaniakéi

派生詞

• számtani közép
• számtani sorozat

拓展閱讀

• számtani in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.